Barack Obama ismét történelmet írt, miután ellátogatott a II. világháborús atomtámadás színhelyére. Bocsánatot nem kért, ám fejet hajtott az áldozatok emléke előtt.

Barack Obama személyében a történelem során először látogat amerikai elnök a Japánban található Hirosimába. A városra 1945. augusztus 6-án az amerikaiak atombombát dobtak, amely óriási pusztítást végzett.

Barack Obama május végén Japánban részt vesz a legfejlettebb ipari országok csúcstalálkozóján, s lehet, hogy látogatást tesz Hirosimában is, abban a városban, amelyre az amerikaiak a második világháború idején ledobták a történelem első atombombáját. Az amerikai elnök azonban semmiképpen nem kér bocsánatot.

Észak-koreai provokáció aknával és dél-koreai válasz hangszóróval a második világháború lezárásának és Korea függetlenségi évfordulójának küszöbén.

86 – A legnépszerűbb japán sport, a baseball történetében először fordul majd elő, hogy egy csapat minden játékosa azonos számú mezben fusson ki a pályára. A nyolcvanhatos számú szerelést a Hiroshima Carps csapata ölti majd magára augusztus hatodikán, a hirosimai atombomba-támadás hetvenedik évfordulóján, szimbolizálva a dátumot.

Washingtonban egyetlen kiállítás foglalkozik az 1945-ös atomtámadással. Az American University (AU) múzeumának harmadik emeletén állítottak ki hat nagyméretű festményt, egy japán művészházaspár munkáit. A szomszédos teremben pedig az atomfegyverek, illetve a Japánra ledobott két bomba történetét idézik fel.

A Nagaszakira 1945-ben ledobott atombomba teljesen élethű, az eredeti atomfegyverhez hasonlóan sárgára festett másolatát vehetik szemügyre a látogatók a japán város egyik múzeumában.

Szerda reggelig, 24 óra leforgása alatt csaknem 240 milliméter csapadék hullott Hirosimára. A heves esőzések miatt erősen felázott a föld, ami több helyütt fölcsuszamlásokat okozott a város hegyvidéki peremkerületeiben.

Japán hű marad ahhoz a hármas alapelvhez, hogy nem birtokol, nem állít elő atomfegyvert és területén sem tárol ilyen eszközt - jelentette ki szombaton Abe Sindzó miniszterelnök Nagaszakiban, a várost ért atomtámadás 69. évfordulóján.

Az atomtámadásról, illetve az áldozatok előtti főhajtásról egy országimázsért felelős miniszterhelyettes írt minősíthetetlen hangú bejegyzést a Facebookra.

Hatvanhét éve dobtak az amerikaiak atombombát Hirosimára. Japánban több tízezren mentek el az ünnepségekre, miközben egyre többen ellenzik a nukleáris energia felhasználását.

A Tokio Simbun a kormány hivatalos adataira hivatkozva azt írja, hogy a március 11-i földrengésben és szökőárban megsérült fukusimai atomerőműből eddig 15 ezer terabecquerel sugárzó cézium-137 szabadult ki a környezetbe.

Kan Naoto miniszterelnök Hirosimában az atomtámadás 66. évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepségen mondott beszédet.

A Lehet Más a Politika szerint vissza kell térni az atomsorompó-egyezmény feledésbe merült alapelveihez, és ki kell mondani: az atomfegyverek birtoklása, bevetése erkölcstelen, jogellenes, katonailag szükségtelen és végzetesen veszélyes.

A dalai láma és más neves személyiségek részvételével pénteken megnyílt Hirosimában az elmúlt négy évtized Nobel-békedíjasainak háromnapos világtalálkozója, amelynek fő célja az atomfegyverek leszerelésének sürgetése. Péntek este a jokohamai csúcsra várják Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnököt is.

A második világháborúban atomtámadást elszenvedő két japán város üdvözli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) határozatot fogadott el, amelyben az atomfegyverekkel rendelkező országokat nukleáris arzenáljuk leszerelésére szólította fel.

Civil szervezetek emlékeztek Budapesten a 64 évvel ezelőtti Hirosima elleni amerikai atomtámadásra. A Kossuth téren "tetszhalottként" feküdtek a résztvevők, az Erzsébet térről az atomfegyverrel rendelkező országok, India, Pakisztán, Izrael, Japán budai, illetve az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína, Oroszország pesti nagykövetségéhez vonultak, és a nukleáris leszerelést petícióban követelték. A békeszövetség megemlékezésének részeként gyerekek emlékkoszorúkat dobtak egy hajóról a Dunába.

A Humanista Mozgalom, az ATTAC Magyarország, a Bocs Alapítvány és a Magyar Szocális Fórum Hálózat közös, budapesti demonstrációján száz ember perceken át a földön feküdt, mintha meghaltak volna. A második világháborús atomtámadásra emlékeztek az Egyesült Államok Nagykövetsége előtt. Szigeti Judit, a Humanista Mozgalom aktivistája így beszélt közben:

Több száz aktivista performanszával úgynevezett "die-in"-t szerveznek a budapesti Szabadság téren, az USA nagykövetsége előtt 2007. augusztus 6-án, a hirosimai atomtámadás 62. évforulóján 18 órai kezdettel a Humanista Mozgalom, az ATTAC Magyarország, a Magyar Szociális Fórum Hálózat és a Bocs Alapítvány.