A térség fontos történelmi évfordulónak néz elébe, hetven éve ért véget a második világháború, és szabadult fel ezáltal Korea a japán gyarmatosítás alól, illetve szakadt ketté, amelyet aztán az 1951-től 1953–ig tartó háború tetőzött be.
Hirosimában több mint százezren gyűltek össze a múlt héten, hogy megemlékezzenek a 70 éve bevetett első atombomba áldozatairól. 1945. augusztus 6-án dobta le az amerikai B-29-es bombázó a városra a „Kisfiúnak” (Little boy) nevezett bombát. A világ száz országából érkeztek most a Béke Emlékmű Parkba, s dobáltak virágokat a levegőbe. Mint az AFP jelentette, mind a mai napig megoszlanak a vélemények, hogy szükség volt-e a hatalmas pusztító erejű fegyver bevetésére az akkor már vesztésre álló Japán ellen. A megemlékezésen Abe Sinzo japán miniszterelnök hangoztatta, hogy országa feladata harcolni egy nukleáris fegyver nélküli világért.
1945. augusztus 9-én Nagaszaki kikötővárosát is atomtalálat érte, amely több mint 70 ezer ember életét oltotta ki. A két bomba térdre kényszerítette a japán birodalmat, amely aztán augusztus 15-én megadta magát, s ezzel ért véget a második világháború. A térség, különösen a majd fél évszázadig gyarmati sorban sínylődő Korea és a japán megszállást megszenvedő Kína is elvárja, hogy az évfordulón Tokió, személy szerint Abe miniszterelnök bocsánatot kérjen a múlt bűneiért. A hétfői japán lapértesülések szerint Abe teljesíteni fogja ezt az elvárást, noha azt nem tudni, milyen kontextusban. Korábban Tomiichi Murajama kormányfő a kilencvenes években már bocsánatot kért.
|
Kim Dzsong Un kampánykörúton
Reuters/KCNA |
Dél-Koreában pénteken ünneplik meg a felszabadulás 70. évfordulóját, amelyen Pak Konhje elnök asszony mond beszédet. Hétfőn viszont még az volt a szöuli sajtó egyik fő témája, hogy Pak fontolóra vette az állítólagos washingtoni eltanácsolás közepette is, hogy részt vegyen-e a Pekingben szeptember 3-án esedékes nagyszabású évfordulós megemlékezésen a Japán felett aratott világháborús győzelemről.
Ez érzékeny diplomáciai kérdés, ugyanis a vezető nyugati államok, így az Egyesült Államok, Németország és Japán is jelezte, hogy nem a legfelsőbb szinten képviselteti magát. Dél-Korea viszonya viszont évek óta dinamikusan fejlődik Kínával, miközben a felszíni jelek szerint Peking és Phenjan kapcsolata fagyosabbá vált. A térségben nő a feszültség Kína feltételezett nagyhatalmi ambíciói, konkrétan a Dél-kínai-tenger szinte korlátlan – történelmi hivatkozásokon alapuló – felségjogának érvényesítési szándéka miatt. Ismert Kína és Japán szigetvitája, illetve délebbre Vietnam, a Fülöp-szigetek és Peking között nem pusztán szócsaták folynak a feltételezett gazdag tengerfenéki olajkincs miatt a szigetek hovatartozásáról. (Kína a napokban bejelentette, hogy leállította a Spratley-szigetek további földdel történő felduzzasztását, ami a vádak szerint katonai gépek fogadására is alkalmassá tette a térségben.)
A mostani 70. évforduló formálisan mindenesetre a diplomáciai asztal egyik oldalára ülteti Kínát és a két Koreát, míg Japán szembe kerül. Ennek kapcsán nemcsak az a kérdés, hogy Pak elnök eleget tesz-e végül a pekingi meghívásnak, hanem Kim Dzsong Un phenjani vezető döntése is. Ez lenne Kim első hivatalos külföldi útja azóta, hogy apja halálát követően átvette a kommunista ország vezetését.
