Bocsánatot nem kért, ám ez várható volt.
„Halál hullott alá az égből, és a világ megváltozott. A bombázás megmutatta, hogy az emberiség képes elpusztítani magát”
– mondta Obama, miközben a háttérben felsejlett a Genbaku-dóm. A Hirosimai Békeemlékmű az egyetlen épület, ami túlélte a katasztrófát. A koszorúzás után Obama lerótta tiszteletét az áldozatok előtt, és figyelmeztetett, hogy sosem halványulhat Hirosima emléke.
„Elég bátornak kell lennünk ahhoz, hogy túllépjünk a félelmen, és egy olyan világban éljünk, amelyben nincsenek (atombombák)" – mondta az Abe Sinzó japán kormányfő által „bátornak” nevezett amerikai elnök. Obama pénteken ellátogatott az iwakuni amerikai légitámaszpontra is, ahol „a világ egyik legerősebb” szövetségesi viszonyának nevezte az amerikai–japán partnerséget.
Közel hetvenegy évvel ezelőtt azonban ellenségek voltak. 1945. augusztus 6-án, egy meleg nyári reggelen Harry Truman amerikai elnök elrendelte, hogy a légierő Enola Gayre keresztelt B–29-es bombázója ledobja az atombombát a városra.
„Óriási tűzgolyó vakított el. Ötször nagyobb és tízszer fényesebb volt, mint a Nap... Aztán jött a fülsiketítő zaj. Fájdalom öntött el mindenütt. Úgy lógott a bőr a testemről, mint egy darab ruha”
– mesélte a BBC-nek Sindzsi Mikamo, aki 19 éves volt a támadás idején. A robbanás utáni percekben 70-80 ezer ember vesztette életét, 1945 végére 140 ezerre nőtt a halottak száma. A hirosimai és a nagaszaki atomtámadások – és a sugárzás okozta betegségek – közel félmillió ember életét követelték 2014-ig.
|
Cuboi Szunao és Barack Obama
Carlos Barria / Reuters |
Hetven évvel később azonban a japánok többsége nem követel bocsánatkérést az USA-tól, legalábbis ezt tanúsították az Obama látogatását megelőző felmérések. „Mi az értelme a keserű szavaknak? Mi az értelme a folyamatos bocsánatkérésnek?” – nyilatkozta a hét elején Ocsiai Joji, aki az egyik dédapját és mindkét nagyapját elveszítette. 78 éves édesapja szerint azonban azok, akik átélték a szörnyűséget, nehezebben lépnek túl a múlton. A The Guardiannek nyilatkozó túlélők – az átlagéletkoruk 80 év fölött van – arra figyelmeztettek: tíz-tizenöt év múlva már kevesen lesznek, akik át tudják adni az üzenetet. Sokuk azonban bizakodó. „Amíg a hibakusák felemelik a szavukat a nukleáris fegyverek ellen, mind többen követik a példájukat. Folytatnunk kell, amíg csak a testünk engedi” – mondta a hetvenes éveiben járó Simizu Hirosi.
Aki 2009-ben megjósolta a látogatást – Macuo Fumio a Pearl Harbor-i főhajtásra vár
 |
| Macuo Fumio, a Kyodo hírügynökség volt washingtoni irodavezetője jól ismeri Amerikát |
Macuo Fumio 1945-ben gyerekfejjel élte túl az amerikai bombázásokat. A most 82 éves veterán újságíró 2009-ben publikálta könyvét (The Day President Obama Lays Flowers at Hiroshima), amelyben „sürgette” az amerikai elnököt, keresse fel az atomtámadás színhelyét. Macuo szerint hazáját ugyan baráti-szövetségesi viszony fűzi az Egyesült Államokhoz, a gyökeres társadalmi változások sem következtek volna be Amerika nélkül, de a szigetország még mindig nem békült ki úgy világháborús ellenségeivel, ahogy azt Németország megtette. – Obama történelmi látogatása Hirosimában arra ösztönözheti a japánokat, ne csak áldozatként nézzenek magukra – nyilatkozta Macuo, aki szerint Abe Sinzó japán kormányfőnek mihamarabb el kellene mennie Pearl Harborba. (D. A.)
