Acélrudakat aggattak a karácsonyfára meg a bombák gyártásához szükséges anyagok színes csomagolópapírjából gyúrt golyókat. A fenyőt jugoszláv foglyok csempészték be az üzembe. Marta, az egyik SS-felügyelő előhalászott egy hegedűt.

Voltak a gőzgépek, aztán a belsőégésű benzinesek után jöttek a dízelek, de még mindig Otto konstrukciója a legnépszerűbb a világon.

Ami ma egy mozdulat, az az autóvezetés kezdetén kemény munka volt: beindítani a motort kurblival.

Az AMO (Moszkvai Automobil Társaság) olasz F–15-ös teherautókat összeszerelő üzemet 1918. augusztus 15-én államosították, majd 1931-ben a nagy vezér után a ZISz (Zavod Imenyi Sztalina) nevet kapta. Az első luxus-személyautók 1934-ben készültek, mert a névadó diktátor bizonyítani akarta, hogy nem csak az amerikai ipar képes magas színvonalú termék előállítására.

Az őrület először az amerikaiakat fertőzte meg; békeidőben bolondultak bele egy katonai járműbe, melynek születési bizonyítványát hetven éve tábornokok írták alá.

Patent-Motorwagen, így hívták Benz első automobilját, melyet 125 éve szabadalmaztattak a német Császári Szabadalmi Hivatalban.

A jóléti társadalmak demográfia hulláma és az életmódváltozás teljesen új autótípus fejlesztésére ösztönözte a gyártókat a hetvenes évek végén.

Megduplázták a tömegközlekedés kapacitását, miközben munkaerőt és üzemanyagot spóroltak a házilag kreált járművekkel.

Szélsőséges, nagyjából így jellemezhető a legendás Beatles járműparkja, melyben fél évszázad alatt megfordult a Mini, a Princess és Phantom is.

Igazi autós-Kánaán lett Budapest, ahol több jelentős kiállításon ismerkedhetnek meg a látogatók a legkorszerűbb és a legöregebb modellekkel.

A legendás Peking–Párizs távot immár negyedszerre teszik meg autókkal versenyszerűen, a 2010-es karaván már a selyemúton halad.

Egykoron a kalandos táj, napjainkban az ígéretes piac vonzza az autógyártókat. 1907-ben Pekingből indult az első transzkontinentális autóverseny. A XXI. század autómaratoniján a rajt lett a cél. Az első verseny emlékére dízel Mercedesekből álló karaván tette meg a távot, igaz fordítva, mert már fontosabb volt a Pekingbe való érkezés és demonstráció. 2006. október 21-én autó indult Párizsból Pekingbe, ahol a rajttal egy időben kezdődött a modell kínai sorozatgyártása. A DaimlerChrysler és a Beijing Automotive Industry vegyes vállalata 1984-ben még Jeep márkájú terepjárókat gyártott a hadseregnek, napjainkban kínai újgazdagoknak szállít Mercedes business limuzinokat.

Nincs olyan autó, amelyikben ne lenne magyar alkatrész, és kevés az olyan formatervező stúdió és fejlesztési központ is, ahol ne alkotott volna hazánk fia.

A T-Ford és az ugyancsak legendás Fordson traktor megkonstruálásában, valamint szalagszerű gyártásában több magyarnak is jelentős szerepe volt.

Az autóbiztonság atyja, világszerte így emlegetik Barényi Bélát, aki egyedüli magyarként került be a detroiti halhatatlanok csarnokába.