Bármennyire is hasonló a hasmenéssel küzdők helyzete, nagyon is sokféle ok rejtőzhet a jelenség mögött – mondja Bene László gasztroenterológus.

Sztálin szerint minden fiatal egyforma. Ő azonban nagyon is különbözött a többiektől. Az út, amelynek során végül kiismerte magát, a Szovjetunió politikai dzsumbujában gengszterséggel, zsarolásokkal, költészettel és megannyi titokzatossággal volt kikövezve. Rejtélyes fiatalkora a szovjet birodalom őstörténete is egyben.

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) fegyelmi testületének marasztaló, büntetést kiszabó, elsőfokú határozata a sérelmekkel küszködő és operáló Magyarországon bizarr népmozgalmat indított el. Főként az egy alkalomra szóló „pályabezáró” döntés itthon tipikusan, dühösen elutasító és visszakiabáló (másutt kárörvendő és „bezzeg, mi megmondtuk”) karakterű észrevételeket generált.

Vannak mondatok, amelyek önmagukban hitelesek, hitelesek még azok is, akik mondják, de valahogy az egész együtt már nem vagy nem igazán tűnik fogyaszthatónak. Ilyennek tűnnek most az ellenzéki értelmiség vitái arról, hogy mit csinálunk, ha 2014-ben győzünk. Mégpedig nem egyszerűen egy szép kis „felessel”, hanem mondjuk „kétharmadosan”. Másképp az egész nem is érne valami sokat, hiszen kezünk-lábunk amúgy meg lenne kötve. Természetesen nem lehet csatába indulni, ha nem hiszünk a győzelemben, bár a világtörténelem ellenpéldákkal is tele van.

Ahelyett, hogy merev fémből épülne a fala, speciális ruhaszerű anyagból készül az az űrmodul, amelynek megépítését szerdán jelentette be a NASA és a Bigelow Aerospace nevű cég.

A megújuló energiaforrások felhasználásának fékezésével Magyarország nem csak a környezeti okok és az importfüggőség miatt kerül hátrányba: elszakadunk az európai technológiai fejlődés főáramától, és a válságtól függetlenül mindenütt látványosan bővülő zöldenergia-ipar hazai beindításáról is lemondunk – állítja Balogh László, aki – egyebek mellett az elhibázott kormányzati energiapolitika miatt – a tavalyi év végén mondott le a Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöki posztjáról. A szakember szerint az áldatlan energiahelyzet kialakulásához politikai döntések vezettek, azok mögött viszont rendre gazdasági érdekek sejlenek fel.

Hetven éve, hogy a Don-kanyarban odaveszett a 2. magyar hadsereg. Voronyezsben ma és holnap az egykori doni munkaszolgálatos, Örkény István írói munkásságát ünneplik könyvbemutatókkal, színielőadásokkal. A folyó melletti iparvárosban a helyi egyetem oktatói, hallgatói előadásokat hallgathatnak a groteszk mesteréről, majd magyar és orosz színészek Örkény Egyperces novelláiból olvasnak fel a kultúraszerető voronyezsieknek.

Végy fél évszázados ismeretterjesztést és legalább ugyanilyen hosszú tudományos, történetesen geológiai pályafutást, ezen belül 50 elkészített természetfilmet, 103 meglátogatott országot a világ minden részén, és egy ehhez illő globális szemléletet, örökifjú kíváncsiságot, ami még 18 könyvet is eredményezett, s máris kész a legújabb kötet, ami ezekhez képest szinte semmiségnek tűnik.

A fiatal színésznő nagyra nyílt, tüzes szemekkel nézi, hallgatja az érett írót, aki kesernyés lazasággal elmélkedik a kortárs kultúra helyzetéről. Tudja, hogy a férfinak sokmindenben igaza van, de új szerepe lángjában ég, nem akar engedni az oroszos dekadencia kísértéseinek.

Ma este kezdődik a labdarúgó Bundesliga „tavaszi idénye” (tegnap reggel sűrű hóesésre ébredt Németország, az utak szinte mindenütt jegesek voltak, és csupán München közelében – hajnali hat és délelőtt fél tizenegy között – nyolcvan baleset történt), a széles futballközvélemény azonban nem a nyitányról, hanem Pep Guardiola szenzációs szerződtetéséről beszél.

A brit cégóriás a régióban már egy éve sikerrel üzemelteti az on-line shopját és rövidesen a magyar piacon is hasítana. A hipermarket-versenytársak egyelőre csak ízlelgetik az on-line kereskedelem lehetőségeit.

Az idén húszéves, kanadai Cirque Éloize fellépésével a Trafó közönsége számára már jól ismert és roppant népszerű műfaj debütált a MüPá-ban: az új cirkusz. A montreali székhelyű, Jeannot Painchaud, Daniel Cyr és Julie Hamelin verbuválta nemzetközi társulat a legutóbbi, 2012-es turnédarabjával érkezett Budapestre. A címével Fritz Lang 1927-es némafilmjére, a Metropolisra utaló opus egy okból csigázta fel az érdeklődésemet: a koreográfusa Dave St-Pierre.

Budapesten lép fel a lengyel klasszikus zene első számú nagykövete, a Wroclawi Leopoldinum Kamarazenekar. Fennállása 35 éve alatt kialakult repertoárjában a klasszikus művek mellett komoly súlyt kapnak a XX. századi zeneszerzők alkotásai, a Mini-Fesztivál keretében megrendezett koncerten Lutoslawski, Ligeti, Zygmunt Krauze és Andrzej Krzanowski művei szólalnak meg.

Egy zenemű mélyébe lemászni, titkait kifürkészni, a benne rejtőző ezerféle lehetőségbe beleámulni erre nincs jobb alkalom, mint Papp Márta zseniális műsora, mely hosszú évek óta értelmet ad a Bartókon a szombat délutánnak.

Amikor kitalálták 2004-ben, gondolni lehetett, hogy négyévenként újra és újra lesz rá kereslet, csak kicsit ki kell egészíteni az adatokat a következő olimpia eredményeivel. Nem ilyen egyszerű ez.

A vasárnapi húslevesből a csontot szorgalmasan hordjuk a szomszéd kutyájának, újabban pedig az alma és a narancs magját, a megavasodott diót, a szalonna bőrét és a többi csemegét a kerti madáretetőbe visszük.

Agresszív az angol nyelv, nem mondom, hogy nagyon kell szenvedni tőle, de néha csak bámul az ember, hogy ha valaki intelligensen akar beszélni, kénytelen angol szakszavakat belekeverni a szövegébe. Nem is ez a baj, a nyelvtudás és hiánya régi magyar betegség, még mindig nehezen találunk meggyőzőbb bizonyítékot egy ember kiemelkedő intelligenciájára annál, hogy „négy nyelven beszél”.

„Nézze, kedves Rózsikám, van egy bizonyos életkor és egy bizonyos családi állapot, amikor a magamfajta embernek akkor is bocsánatot illik kérni, ha megsértik… És különben is, nem mindegy? Spanyolországban naponta tízezer ember lövi egymást agyon, Angliában van egymillió munkanélküli. Mostmondja már, hogy Hammerschmidt Miklós azt mondta egy Váci utcai drogériában Sípos Lajosnak, hogy lopja a kölnit.”

Úgy tűnik, mintha a lengyelek felébredtek volna abból az évtizedekig húzódó, nyomasztó álomból, amelyből a magyaroknak még mindig nem sikerült. Öntudatosak, nyitottak, fiatalosak. Vibrálnak és pezsegnek. Pont úgy, mint a magyarországi kultúrintézetük.

Petőfi Sándor A helység kalapácsa című komikus eposzát 1844 augusztusában írta Pesten, a könyvecske október végén már meg is jelent.