Több azonnali kérdésre is válaszolt tegnap a parlament plenáris ülésén Orbán Viktor miniszterelnök. Először a szocialista Harangozó Tamás beszélt arról: Orbán a nyolcvanas évek második felében még vállt vállnak vetve harcolt a diktatúra ellen, de azóta „lassan nincs olyan diktatúra, ahol ne járt volna kapcsolatot építeni (…) beteges vonzalmat érez a posztkommunista diktatúrák iránt”.

Az első mondat a szabadkozásé: a kritikus egyáltalán nem elfogulatlan a szerzővel. Nem is lehet az, hiszen Papp Sándor Zsigmond neki két szobával odébb ülő kollégája, szerkesztője a napilapnál, viszonylag gyakori kártyapartnere, sőt meg meri kockáztatni, hogy barátja is, vagy olyasmi. Két egyéb, most nem részletezendő vonatkozásban sorstársak is, e sorsközösség pedig talán a barátság (vagy olyasmi) alakulására is hatással volt-lesz, ki tudja. Kit érdekel. Én is csak azért írom le, hogy ott legyek majd a mindenféle irodalomtörténetekben egyszer, a regényíró sorstársa; meg mert el akarom mondani, hogyan találkoztam először Papp Sándor Zsigmonddal, s hogyan köszön vissza ez az első, mi tagadás: egyoldalú meeting most, mikor a regényéről írok.

A szociális igazgatásról szóló törvény módosítását kezdeményezte a fővárosi önkormányzat az Arany Alkony idősotthonok fenntartóváltásának érdekében. Az előterjesztett javaslat módot adna arra, hogy se a jelenlegi, se a jövőbeni fenntartónak, se a fővárosi önkormányzatnak ne kelljen megfizetnie az állami és egyházi normatíva különbözetének ötévi összegét. Jelenleg ugyanis az 1993. évi III. törvény 127-es paragrafusa értelmében vissza kell téríteni az ilyen támogatások ötéves időtartamú részét.

„A felfedező kutatások jelentik a tudomány jövőjét” – hangsúlyozta Pálinkás József akadémiai elnök a Magyar Tudomány Ünnepének tegnapi megnyitóján az MTA székházában.

A magyar tárgyaló fél szerdán vázolja a lehetséges megoldásokat Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke kabinetjének, a delegációt ezúttal már Gottfried Péter, a miniszterelnök külpolitikai főtanácsadója vezeti. Magyarországnak sajátos problémája akadt az új, 2014–2020-as uniós pénzügyi kerettel: reális a veszély, hogy csaknem harminc százalékkal csökken a hazánk számára elérhető kohéziós támogatás. A helyzet azért is drámai, mert számítások szerint 2009 óta a hazai állami beruházások 97 százaléka származott az uniós kohéziós forrásokból.

A Chicago onnét indul, hogy Roxy karrierre vágyik, ezért fűvel, fával és a bútorszállítóval is lefekszik, csak hogy nagy betűkkel kerüljön a címlapra. Igen. Na most, és minden tisztelet mellett: Szinetár Dóra úgy ránézésre a tánckarba nem férne be, ehhez képest mégis vele kezdődik a színlap. És nem kell hozzá se fű, se fa, se bútorszállító. A CHICAGO MISKOLCON

A szokásosnál feszültebb politikai környezetben kezdődik csütörtökön a Kínai Kommunista Párt 18. kongresszusa. A vezetői kérdések mellett elképzelhető az egy gyermek politika felülvizsgálata is, amely mindennél nagyobb változást hozhat a kínaiak életében.

Ezúttal jóval kisebb az esély a dortmundi diadalra, mint legutóbb - kezdődik a BL-csoportkör második félideje.

Negyed évszázad után nyert újra Lotus nevet viselő autó Forma–1-es futamot: az 1987-es detroiti nagydíjon Ayrton Senna, a vasárnapi, Abu Dzabiban rendezett versenyen Kimi Räikkönen vitt sikerre egy Lotust.

A bakelitlemezek a múltat idéző ereklyékké váltak, és lassan a CD-kre is ez a sors vár. Néhány országban (Egyesült Államok, Dél-Korea) már a zeneszámok felét digitális csatornákon értékesítik, másutt (Nagy-Britannia, Dánia) még „csak” egyharmadát. A digitális zenei piac tehát köszöni, jól van, a bevételeit világszinten nyolc százalékkal sikerült tavaly növelnie – derül ki a Nemzetközi Hanglemezipari Szövetség adataiból.

Nem panaszkodhatnak az angol teniszkedvelők: noha egyébként is házhoz jönnek a sztárok, az idén a megszokottnál is kedvezőbb London egén a (tenisz)csillagok vonulása. A wimbledoni torna és az évzáró ATP-világbajnokság az állandó kínálat része, s ehhez érkezett a ráadás: nyáron az olimpiai tenisztorna, Mikulásra pedig a Téli Csodaország-program részeként a Fehér éjszaka a Royal Albert Hall elegáns környezetében.

Amikor Brüsszelben a kézműves cukrászzseni, Pierre Marcolini üzletét a bezárás fenyegette, akkor a város és lakói megmentették büszkeségüket. Azóta szinte minden kontinensen jelen van boltjaival, meghálálta a bizalmat. Ízei, kombinációi, merész újdonságai, több más cukrászéhoz hasonlóan állandó beszédtéma – nem csak a megszállott gasztrománok között.