Olvasva a Népszabadság f. évi október 15-i számának teljes utolsó oldalát elfoglaló kormányinformációt arról, hogy a kormány nemet mond a Nemzetközi Valutaalapnak a lakásadó bevezetésére vonatkozó javaslatára, felhívom a hirdetés feladóinak figyelmét arra, hogy Budapest XIV. kerületében 2012-ben már bevezették ezt az adónemet, sőt, az idei adó második felének – ugyanis az adó két részletben róható le – a befizetési határideje is lejárt.

Hozzávetőleg százhúszmilliárd forintot igényeltek a sportszervezetek a 2012–2013-as támogatási időszakra az úgynevezett látványsportágak (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) támogatóinak társaságiadó-kedvezményt előirányzó jogszabály keretében – tájékoztatta lapunkat a Nemzeti Sport Intézet. (A 119,8 milliárdos kérés sportági megoszlásáról nincsenek adataink. Grafikonunk a szeptember 15-ig feldolgozott pályázatok alapján készült.)

A sportstruktúra szereplőinek finanszírozásába beépült a TAO-ból származó pénz – mondta Radnai Károly adószakértő, az Orientax Kft. ügyvezetője nemrégiben egy konferencián. Ez a megállapítás is jelzi: a támogatási forma kivezetése a rendszer azonnali összeomlását idézné elő.

DÉNES FERENC közgazdász: „Jó, hogy a kormányzat elszánt a sport és a sportaktivitás fejlesztésében; ennek szellemében született ez a program is. Ám az eszközrendszert át kell tekinteni, és a szisztéma működésének hosszú távú hatásait szintén föl kell mérni.”

Valóban ki nyert és ki veszített az évek óta tartó bírósági eljárásban, amelyben a héten hirdetett ítéletet Tel-Aviv családjogi bírósága? A tét nem akármi: Franz Kafka hagyatéka, kéziratai, naplóvázlatai, levelezésének jó része. És még rengeteg reá vonatkozó dokumentum, amely barátjának, Max Brodnak az archívumában maradt meg.

Naponta jelentenek a médiahatóságnak kiskorúak elleni internetes visszaéléseket.

Sokan nem tudják, milyen egy összeeszkábált fapadról buzdítani a rokonunkat, barátunkat, egy aprócska korlát mögül. Teljesen más érzés, mint vasrácsok és betonfalak közt, egy stadionban.

A lázadó, engedetlen gyermek büntetése legyen halál – áll az Ószövetségben. A Gólem Színház évadnyitó darabja, a Ha lesz egy férfinak… című előadás a szülő-gyermek-közösség viszony dramatikusságárakoncentrál. Egész pontosan arra is. A történet interpretációja egyrészről szigorú hagyományokat követ, másrészről rendhagyóan új értelmezést kap Frenák Pál és Visky András feldolgozásában.

Az utóbbi években egyre többet és többen teszik fel a kérdést, milyenirányba is haladjon a magyar borászat. A rendszerváltás óta számos sikert elkönyvelt ágazat válaszúton toporog. Induljon-e meghódítani a világot,vagy maradjon csak a hazai fogyasztók örömére? Sokan kiáltják: indulnikéne! Azt azonban, hogy merre, mivel, hogyan, már kevesen tudják. Ezen nem is lehet nagyon csodálkozni, mivel a tokaji aszún kívül nemigen ismernek mást a külföldi borszeretők.

Nehéz monumentális szobor nélkül. Az ember- vagy állatszimbólumot minden hatalom csak óriásinak bírja elképzelni. Annál nagyobbat pu an, amikor ledöntik.

Mielőtt az ősz komolyra fordulna, mindig van bennem egy jó adag nyugtalanság. Drukkolok, hogy hosszan kitartson a vénasszonyok nyara, szurkolok a napfénynek, a teraszoknak, a könnyű kis ruháknak. És szorongok a pillanattól, mikor neki kell álljak, hogy kicseréljem a kétféle ruhatárat, és ezzel egyidejűleg tudomásul vegyem, hogy most jó fél évig nem az én időszakom következik.

Talán nem erről a hétről kellett volna írnom. Ünnepnapokon természetes a költemény, engem az is érdekelne, máskor ki hallgat verset rádióban vagy televízióban.

A pozsonyi sétatéren megy a villamos, benne ül a kis Mariska, jaj de aranyos! – énekli teli torokból kedd esténkénta pesti utcán a néptáncról hazafelé tartva lányom a barátnőjével. És a csoda minden alkalommal megtörténik: a két kisóvodás vidámsága ragályos, felderül a buszmegálló komor népe, köztük az első fűtésszámlától rettegő kisnyugdíjas és a Geréb Ágnes felmentéséért reménytelenül kampányoló, csak azért is otthon szülni készülő kismama egyaránt.

A háborúból hazatérő emberek súlyos csatákat vívnak saját lelkükkel, elméjükkel. A rémálmokkal mindegyiküknek meg kell küzdeni. A társadalomba visszailleszkedni és a háború borzalmait feldolgozni nem hétköznapi feladat. Aki belegondol, vagy megismeri a valós tényeket és történeteket emberi oldalról, első kézből, megérti, miért és mitől olyan nehéz a háborús hősök élete, milyen áldozatot követel a háború lelkileg.

Emelhetsz bármilyen gátat, prédikálhatsz bármit, hozhatod törvények millióit, a tégedpusztító energia újra előtör, elönt, elfúj, s a benned élő erőszakot sincs, mi visszafogja. Ám ha ismét elcsendesedik a világ, kihuny minden szikra, és hiába vágysz elégtételre, bosszút már nem állsz se láván, se dühöngő folyón, se szüleid gyilkosán.

Hiába figyelmeztet az Esterházy család nagy íróvá lett sarja, hogy Magyarországon a nemesi rangok viselését még a világháború utáni demokratikus-koalíciós idők parlamentje törölte el nagy egyetértésben.

Fiatal férfiakat próbál képernyő elé szegezni a beszédesnevű DoQ csatorna, amely a veszélyre, az autókra, a ragadozókra, a küzdelemre és a kalandokra fogékony nézőknek szól. Arról nincs információ, hogy a trendi témák érdeklődésük mekkora szeletét jelentik, de nem muszáj televízióforradalmárnak lenni.

Mielőtt bekapcsoltuk a magnót, kicsit gitároztunk.Látszólag a fotós kedvéért. Pontosabban Katalin játszott valami egyszerűt, Piazzola egyik szerzeményét– V. M. nem ismerte. Igyekezett eltalálni az akkordokat. Inkább kevesebb, mint több sikerrel. Utána bátortalanul elpengette a Blackbird című Paul McCartneyszerzeményt – K. K. nem ismerte, de bekapcsolódott.