Nincs növekvő Európa-ellenesség, de a francia választás és a holland kormány bukása is azt jelzi, hogy irányváltásra van szükség az európai gondolkodásban – mondta lapunknak Thomas Klau, a European Council on Foreign Relations (Külkapcsolatok Európai Tanácsa, ECRF) nevű kutatóintézet párizsi irodájának vezetője. Európa korábban is szerepet játszott a nemzeti választásokon, ám a pártok kampánya általában abban merült ki, hogy ki több, ki pedig kevesebb integrációt és nagyobb nemzeti szuverenitást akart. Francois Hollande kampánya Franciaországban viszont ennél messzebb ment: arról szólt, hogy másfajta politikai tartalommal kell megtölteni az európaivitát.

Európáról és az euróról fog szólni a következő választás – közölte Geert Wilders, az iszlámfóbiájáról hírhedté vált holland politikus, miután pártja ellenkezése miatt a hét végén összeomlottak a megszorításokról hét hete tartó tárgyalások, s minek nyomán a holland kisebbségi kormány hétfőn lemondott. A Szabadságpárt (PVV) vezetője nemrég a Hollandiában élő kelet-európaiak feljelentésére hozott létre honlapot, célkeresztjébe most az EU kerül. Azt ígéri: Európa, a háromszázalékos költségvetésihiány-plafon és az euró ellen fog kampányolni.

„Nem baj, ha a profi labdarúgás is extra pénzhez jut, csak ne az amatőrök kárára tegye ezt” – mondja Jagodits Rómeó, a Magyar Futballmarketing Műhely alapítója az úgynevezett látványsportágakat támogató cégeknek társaságiadó-kedvezményt nyújtó jogszabály kapcsán. A közgazdász úgy véli: az első támogatási körben felcsillant a remény az amatőrök számára, hogy megvalósíthatják régóta dédelgetett álmaikat, ám a folytatás nem ígérkezik fáklyásmenetnek...

A polgárokat közvetlenül sújtó új közterhek közül a biztosítási adó jelentheti majd a legnagyobb tételt az érintett háztartásoknak.

Többszörös előnyben a Bayern, de műfordítóvá válna a Real Madrid a BL-elődöntő visszavágóján.

Megroppanthatja a gyógyszerellátást a Széll Kálmán Terv 2.0 – állítják szakértők. Naponta tűnnek el készítmények a piacról, a gyógyszertárak már most is a túlélésükért küzdenek. Lapunk úgy tudja: az egészségügyért felelős államtitkárság nem támogatja az újabb kormányzati forráskivonást.

„Nemzetközi összehasonlításban Magyarország jóval többet költ jóléti ellátásokra, miközben az elemzések szerint a támogatások nem minden esetben az arra rászorulókhoz jutnak el” – így kezdődik a konvergenciaprogram szociális ellátásokkal kapcsolatos fejezete. Nos, az új Széll Kálmán Terv ezen nem segít – nem módosítja a torz újraelosztást, törekvései a szegények kiszolgáltatottságát, leszakadását növelik.

Ügyesen trükközik a kormány. Idén feltűnés nélkül emelnék a távközlési szektor adóját: a 62 milliárdos válságadó mellett már júliusban elkezdenék szedni a telefonadót is, amiből 30 milliárd forintra számítanak.

A lejárt szoftverrel dolgozó GPS-navigációkhoz hasonlóan folyton az „újratervezés” feladatával foglalkozó kormány az elektronikus útdíjrendszer bevezetésének megvalósításáért 2010 óta nem tett semmit. Amit pedig most mégis letettek az asztalra, feltehetőleg nem több újabb álomkergetésnél.

Lekerül a Karl Lueger tábla a bécsi Ring 600 méter hosszú szakaszáról. Az 1897 és 1910 között Bécs élén állt legendás polgármester helyett ezentúl az Egyetem (Universität) nevét viseli ez a szakasz – döntött nemrég az osztrák főváros szociáldemokrata–zöld önkormányzata. A 78 éve háborítatlan utcanévtáblát legkésőbb októberben szerelik le. Lueger annak idején grandiózus fejlesztéseket valósított meg, a világvárossá váló Bécs a századforduló táján átfogó közlekedési hálózatot, gáz-, áram- és vízvezetékrendszert kapott, kórházak, fürdők, elemi iskolák épültek. Városi tulajdonba kerültek az addig főleg külföldi tőkéjű kommunális intézmények, de a mészárszékeket, sörfőzdéket, sőt a temetkezési vállalkozást is „bécsiesítette”. Takarékpénztárakat szervezett, régi templomokat újíttatott fel, gyönyörű parkokat hozatott létre az 1908-ra már kétmilliós metropolisban.

A Népszabadság birtokába került az Autórádió Kft. pályázati anyaga, amelyet a Médiatanács december végén nyertesnek hirdetett ki a Klubrádió által használt 95,3 MHz-es frekvenciára. A bíróság márciusban ezt a döntést hatályon kívül helyezte, mert az Autórádió Kft. pályázati anyagában formai hibát talált. A cég pályázata ennek ellenére is tanulságos olvasmány abból a szempontból, hogy milyen minőségű anyaggal lehet manapság pályázatot – és természetesen: frekvenciát – nyerni.

A kormány tervei szerint jövő januártól vezetnék be a pénzügyi tranzakciókat terhelő illetéket, vagyis a sárgacsekk-adót.

Nem értekezik túl hosszan a Széll Kálmán Terv felfrissített változata a vasúti és az autóbuszos közszolgáltatásokról. A költségvetésnek az idei esztendőre előirányzott 45 milliárd forintos kiadáscsökkentés helyett be kell érnie a helyközi közösségi közlekedésnek adott fogyasztóiár-kiegészítés tervének 16 milliárdos, illetve a személyszállítási közszolgáltatási előirányzat reálértékben tízmilliárdos, nominálisan 2,3 milliárdos mérséklésével.

Részleteiben nem ismert kompromisszum látszott kibontakozni tegnap Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke közötti megbeszéléseken.

Csak a hiánymutatók maradtak, minden mást átírt a kormány, és önkéntes alapon kőbe is véste.