– Fél év alatt nem lehet hatalmas eredményeket elérni – ismerte el tegnapi bemutatkozó sajtótájékoztatóján Szalai Piroska, a nők foglalkoztatásáért felelős, frissiben kinevezett kormánybiztos. A nemzetgazdasági tárca munkatársa szerint a cél egy olyan hosszú távon ható intézkedési terv kidolgozása, amely megpróbálja semlegesíteni azokat az akadályokat, amelyek miatt a jelenlegi alacsony szinten áll a magyar nők foglalkoztatottsága. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár hozzátette, több évtizedes lemaradást kell bepótolni, és nemcsak a nők, hanem a fogyatékkal élők, a pályakezdők, a gyesről-gyedről visszatérők esetében is messze vagyunk az uniós átlagtól.

Néhány órával az új szlovák kabinet szerdai kinevezése előtt ismét bombameglepetéssel szolgált Robert Fico leendő miniszterelnök. Javaslatára a kormánypárti Smer-SD elnöksége tegnap Tomás Malatinskyt, a Szlovákiai Munkáltatók Szövetségének (AZZSR) eddigi elnökét jelölte gazdasági miniszternek. A már korábban megnevezett Miroslav Lajcák – aki ismét a pozsonyi diplomácia vezetője lesz –, továbbá Tomás Borec (igazságügy) és Zuzana Zvolenská (egészségügy) után immár ő lesz a negyedik pártonkívüli kormánytag. A múlt hét végéig szinte mindenki biztosra vette, hogy a régi-új miniszterelnök egyik bizalmasa, Ján Valko, a pozsonyi atomlobbi ismert képviselője ül be ebbe a bársonyszékbe. Őt azonban a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) igazgatójának teszi meg, ami még inkább bizalmi poszt.

Hiába ért véget 17 éve a boszniai háború, a béke éveiben is csaknem hatszáz ember vesztette életét az egykori frontvonalakon. Az áldozatokat a harcmezőkön elrejtett-elfeledett aknák szedik, amelyeknek felszámolását 2019-re ígérik a világ egyik leginkább aknaveszélyes országában, ahol a 4,5 milliós lakosságból százezer ember él a veszélyeztetett területek közelében.

Szörnyülködve beszélnek a rekordmagas benzin- és dízelárakról a németek is. A húsvét előtti héten, amikor sokan útra kelnek, helyenként már a 1,7 eurót (a bűvös 500 forintot) is eléri egy liter benzin ára.

A benzin ára ötödik hete dönti meg addigi csúcsait, az üzemanyag literenként immár átlag 450 forintba kerül. Ellenzékből ilyenkor szokták követelni az adó csökkentését, ahogy a Fidesz is tette. Szakember szerint azonban ez nem megoldás. De hol a felső határ?

Ha ilyen ütemben folytatódik a benzinár-emelkedés, a fülkeforradalom után a garázsforradalom szab majd új irányt a politikának – gondolják sokan az országban. Az országutakon már érik a fordulat: autósok tömegei emlegetik nem éppen barátságos mondatkörnyezetben Orbánék felmenőit, amikor bekanyarodnak a benzinkúthoz, s pörögni kezd a számláló. A szitkoktól nemcsak a Kárpát-medence hangos, manapság Európa-szerte, de még Amerikában is forrnak az indulatok. Árufuvarozók, taxisok követelnek gyors kormányzati beavatkozást a családi autók tulajdonosaival egyetemben.

Azzal együtt nem mutat túl sok erőt a forint a világ meghatározó devizáival szemben, hogy a külkereskedelmi termékforgalmunk jó ideje aktívumot mutat: a kivitelünk értéke meghaladja a behozatalét.

Az emeléssel a benzin átlagára 451 forintra nőtt, míg a gázolajé 441 forint maradt.

Egyes önkormányzatok már nem tesznek több pénzt az iskoláikba az államosítás előtt, sok intézmény komoly megszorításokra kényszerül. De azokban az iskolákban is nagy a zűrzavar, amelyeket már átvett az állam.

Az engedély nélküli üzemben savanyú káposztát állítottak elő nagy mennyiségben.

Évtizedes szárazsággal indult az idei mezőgazdasági év, az agráriumban már nagyon várják a csapadékot, ami – a meteorológusok előrejelzése szerint –ezekben a napokban végre megérkezhet. Igaz, a szakemberek nem országos, csupán helyi záporokat ígérnek. Pedig sok és nagy kiterjedésű esőzésre lenne szükség, mert a sivatagi aszály tönkreteheti a termést. A falugazdák jelentései szerint a tavaszi szántóföldi munkák megfelelő ütemben haladnak, ám a vetést és az őszi növénykultúrák kelését, fejlődését egyaránt nehezíti a szárazság.

Kell-e félnünk a kitörésektől, veszélyeztetheti-e a Nap aktivitása bármilyen mértékben életünket?

Nem adják ki az egyetemek a politikusok évekkel-évtizedekkel ezelőtt írt diplomamunkáit, ezt a gyakorlatot Péterfalvi Attila is szentesítette.

Németek dominálnak az európai piacon, legalábbis ez derül ki a JATO adataiból, melyek szerint a korábbi három évhez hasonlóan tavaly is a Golf vezette a toplistát.

Vannak a dobogón egymást váltogató világelső cégek, melyek toplistás autókat gyártanak. Vagy mégsem?