A múlt év őszén Budapest kincsei, Európai remekművek Leonardótól Schieléig címmel nyílt kiállítás a londoni Királyi Művészeti Akadémián, amely aztán a következő hónapokban minden túlzás nélkül átütő sikernek bizonyult. A Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria büszkeségeiből összeállított tárlatot a magyar Európai Uniós elnökség beharangozójának szánták szervezői. Különös véletlen, hogy ugyancsak a képzőművészet Piccadilly sugárúti fellegvára ad otthont az esemény fináléjának. Ám míg a festészeti-szobrászati bemutatkozást hirtelen kellett tető alá hozni – miután Liechtenstein hercege a brit hatóságokkal kialakult perpatvara miatt lemondta pazar magángyűjteményének kölcsönzését –, a Szemtanú címet viselő magyar fotótárlat megszervezése három évvel ezelőtt kezdődött meg.

Felfüggesztette tevékenységét a Magyar Filmunió – jelentette be tegnap Vezér Éva igazgató, aki tíz év után egyúttal távozik is a cég éléről. Vezér Éva – aki 2011-es cannes-i fesztiválon még zsűritagként képviselte hazánkat – szerződése a felszámolás alatt álló Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) kizárólagos tulajdonában lévő, a magyar filmek külföldi promócióját végző Magyar Filmunió Kft. élén idén május 31-én lejárt. A szakember leveléből kiderül: az MMKA kuratóriuma meghosszabbította volna a szerződését, azonban mérlegelve a körülményeket, ezt nem állt módjában elfogadni. Így ügyvivőként legkésőbb július végéig átadja a folyamatban lévő ügyeket.

– A törvénymódosítás nem igényli az Európai Bizottság jóváhagyását, így nem érinti a társaságiadó-kedvezményt sem, amely pluszforrást nyújt a színi-, zenei és tánctársulatoknak –jelentette ki L. Simon László az előadó-művészeti törvény módosításának végszavazása előtt sajtótájékoztatóján. Valószínűleg kisebb kő gurul le az intézményvezetők szívéről, ha ez valóban így lesz. Ettől tartottak ugyanis legtöbben. Aggódni persze így is van miért, hiszen arra nincs garancia, hogy a támogatásokat évről évre visszavágó fenntartók nem csökkentik tovább az „apanázst”.

Én hiszek az MSZP zöldfordulatában, ez a válaszom Jávor Benedek és Scheiring Gábor kérdésére. (Hihetünk-e az MSZP zöldfordulatában? NSZ, 2011. 06. 23.)

A hazai lízingfinanszírozóknak egy időben kellett szembesülniük a finanszírozási piac drasztikus csökkenésével és a finanszírozott portfólió fokozatos romlásával. Ennek oka abban keresendő, hogy a lízingfinanszírozási forma Magyarországon elsősorban a kis- és középvállalati szektorban volt jellemző, és a válság ezt a szektort érintette a legnagyobb mértékben. E folyamatok eredményeként a hazai lízingpiaci szereplők száma csökkent: egy részük nem élte túl a válságot, a banki hátterűek közül pedig többen beolvadtak az anyavállalatba. Azok, amelyek túlélték ezt az időszakot, jelentős lépéseket tettek a költséghatékony működés felé – áll a ING Lízing Magyarország összefoglalójában.

A számviteli és pénzügyi fegyelem nem a magyar vállalkozások erőssége, erre pedig ékes bizonyíték, hogy a feketelista.hu néhány héttel korábbi adatai szerint mintegy 120 ezer cég ellen folyik adóvégrehajtási eljárás, s a nyilvános adatok 2100 milliárd forint összes adóhiányt összegeznek. Egy másik sokatmondó adat: tavaly május óta több mint 68 ezer cég adószámát függesztették fel az éves beszámolók közzétételének elmulasztása miatt, igaz, negyvenezer esetben az intézkedés csak ideiglenesnek bizonyult, s az adószámot „reaktiválták” a beszámolók beérkezését követően.

Lapunk értesülései szerint júliustól nem változik a lakossági gáz alapára. A cégek ugyan most érvényesíthetnék éves áremelési igényüket, ám erre nincs lehetőségük. A kormány a Széll Kálmán Tervben kilátásba helyezte a rezsiköltségek befagyasztását, igaz, ennek törvénybe iktatásával egyelőre adósak, pedig 2011. július 1-jéig adtak maguknak határidőt.

Segíts magadon, Európa is megsegít – ezt a népi bölcsességet ajánlotta kedden a görögök figyelmébe Olli Rehn uniós pénzügyi biztos, aki határozott hangú közleményében kijelentette: nincs B terv, ha a görög parlament szerdán nem hagyja jóvá a megszorító programot, az ország azonnal csődbe megy. Nem kapja meg a tavalyi hitel következő 12 milliárd eurós részét a júliusban lejáró tartozásainak fedezésére, és nem kap később további segítséget sem. Annyit azért ígért Rehn, hogy a görög társadalom különböző köreiből építő jellegű javaslatokra figyelni fog, mert szem előtt kellene tartani a szociális igazságosságot, és ennek érdekében mielőbb fel kellene lépni az adóelkerülés ellen.

Az athéni utcákon az immár rituális összecsapások, az athéni parlamentben a szintén megszokottá vált kétségbeesett vita folyt tegnap. Görögországban kétnapos általános sztrájkot tartottak a szakszervezetek tiltakozásul a rendkívüli gazdasági megszorító intézkedések ellen, miközben a törvényhozásban éppen ezekről folyt a vita.

Kedden lezárult a Gyurcsány Ferenc volt kormányfő és a Demokratikus Koalíció Platform (DKP) által kezdeményezett pártszavazás. Hivatalos végeredmény egyelőre nincs, azt csak a szombati választmányi ülésen fogják ismertetni.

A Facebook kiváló lehetőséget nyújt az olcsó, ám annál hatékonyabb megjelenésre a mikro- és a kisvállalkozásoknak.

A lapunkban is bemutatott civilszervezet (2011. február 23., 1. oldal, A társadalmi összefogás védjegye), a Fruit of Care lett a NESsT-Citi Társadalmi Vállalkozásfejlesztő Versenynek a magyarországi díjazottja.

Jól érzékelhető váltást jelez a hazai mecenatúrában a „hal helyett hálót” koncepció előretörése mind a civilszervezetek, mind a vállalkozások gondolkodásmódjában.

Az 1995 őszén alakult Követ Egyesület a társadalmi felelősségvállalás (CSR) erősítéséért 2009-ben rendezte meg először a CSR-piac nagyszabású szemléjét, európai modellt meghonosítva Magyarországon.

A Coop Segély Alapítvány a közelmúltban úgy határozott, hogy 20 millió forint értékű élelmiszer-adománnyal támogat egy országos lefedettséggel rendelkező közintézményrendszert.