Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint bizonytalanság és elkeseredettség tapasztalható a bírói karban a nyugdíjkorhatár nyolc évvel történő csökkentése miatt, de – miután a döntés megszületett –, most a legfontosabb feladat enyhíteni annak következményeit.

Míg Magyarországon alig másfél tucatnyi növényfaj gyümölcsét fogyasztjuk rendszeresen, addig a különböző trópusokon ez a szám meghaladja az ezret is.

A török hódoltság után alakult ki a hazánkban is megtermő gyümölcskínálat. A legnagyobb mennyiségben almát termesztenek. A birsnek két alfajtája a birsalma és a birskörte. A cseresznyék közül a legismertebb a germersdorfi.

A nemzetközi gasztronómiában kitüntetett helyet foglalnak el a szezonális, tehát friss gyümölcsök. Nem csoda, hisz tudvalévő, hogy nemcsak színpompás kellékei az ételeknek, hanem különleges ízvilágú, egészséges alkotóelemei is.

Magyarország két éve kapcsolódott be az Európai Unió által felkarolt, a napenergia-felhasználást népszerűsítő önkormányzati programba: az idei Napkorona Bajnokságba már 146 település nevezett.

Meglehetősen zavaros kép él a fogyasztókban arról, hogy pontosan mi a „hazai termék”, szemben az utóbbi években egyre többet kárhoztatott „külföldi” vagy „importáruval” – mentségükre legyen mondva, hogy a szakembereknek és törvényhozóknak is komoly fejtörést okoz, hogy valahogy elválasszák ezt a két kategóriát.

Mindenki emlékszik Barba Papára, aki bármilyen alakot fel tudott venni, de nemcsak ezért szerették Kelet-Európában. Tudott ezt-azt varázsolni, ha akarta volna, még Sió üdítőt is.

Könnyen megvalósítható terv, hogy egész évben a saját kertben termett gyümölcs kerüljön az asztalra. A gyümölcskertésszé válás legegyszerűbb szakaszának a fajta – sokféle szempontot mérlegelő kiválasztása – tűnik, de tudni kell metszeni, permetezni is, és csak ezután következhet a szüret.

Érezhető tendenciává vált, hogy a gyümölcslégyártók egyre inkább az itthon megtermelt alapanyagokra szeretnek támaszkodni. Közvetlenül gyümölcsöt két-három nagy gyártó is vásárol, míg a többiek jellemzően hazai gyümölcsből készült sűrítményt vesznek – mondta Kiss Gáborné, a Magyarországi Üdítőital-, Gyümölcslé- és Ásványvízgyártók Szövetségének főtitkára.

Lassítja az öregedést, segíti az emésztést, és tele van vitaminokkal, ásványi anyagokkal – csak néhány pozitívum a gyümölcsről. A magyar átlagfogyasztás azonban még csak a fele a kívánatos mennyiségnek.

A Kárpát-medence viszonylagos védettsége és a hazai nemesítésű fajták egész sora érlel páratlan ízű gyümölcsöt. Ezt az egyedi tulajdonságot a magyar szakemberek ízminőségnek nevezik. Viszonylag hosszú időre van ahhoz szükség, hogy a különleges ízek kialakuljanak.

Éghajlat és talaj – igazából ez a titka a jó gyümölcsnek.Magyarországnak mindkettőből jó adottságai vannak. A kontinentális klíma, a Kárpátok ölelésében viszonylag védett fekvés, és a folyók évezredes hordalékától gazdag, tápdús talaj különösen az alföldi régiókban kiváló minőségű, zamatos gyümölcsöt terem. Szakértők szerint még óriási tartalék van az ágazatban: a gyümölcstermesztés jövedelmezősége és a termőterületek nagysága egyaránt növelhető.

Pirul a csirkemell, rotyog a barna rizs, már elöl a meggybefőtt, és akkor azt mondja a hang, hogy „XXI. század ma este, a Grace klinika után”, amiből nyilván nem a Grace klinika a lényeges, a Grace klinikát két klikkel letölti bárki a netről, akit érdekel.

Június 9-én kezdődik a Pécsi Országos Színházi Találkozó, a POSZT, ám öt héttel a start előtt még sok a bizonytalanság a rendezvény finanszírozásában és ezáltal programjában is.

Több hónapos vizsgálat után döntött az Európai Bizottság: összeegyeztethető a közösségi joggal az a törvény, amelynek értelmében az úgynevezett látványsportágakat (futball, jégkorong, kézilabda, kosárlabda, vízilabda) támogató magyarországi cégek adókedvezményt kapnak.

Az ember még ma is csak ámul, hogy a nyomorult középkori csillagászok mit összekínlódtak, amíg megrajzolták a Föld körül keringő megannyi bolygó és csillag rettentő bonyolult pályáját.