Egy zaklatott nő tört be annak a hotelnek az éttermébe szombat reggel, amelyben a líbiai fővárosból tudósító újságírók laknak. Az épp reggeliző riporterek közé futva azt állította: Kadhafi emberei egy ellenőrző ponton feltartóztatták, és mivel a lázadók uralta Bengáziból jött, két napig fogva tartották, megerőszakolták és kínozták. A középkorú nőre azonnal rátámadtak a hotel biztonsági emberei. Közel negyedórás dulakodás tört ki: az Eman al-Obadit testével védő Financial Times-riportert, Charles Clovert megrugdosták, egy amerikai operatőrt megütöttek, a CNN egyik kamerája pedig eltört. A hatóságok végül egy fehér autóba tuszkolták és elvitték a nőt, aki állításuk szerint részeg volt. – A nő sztoriját ott helyben nem tudtuk megerősíteni, ám a jelenet jól illusztrálja a városban uralkodó hangulatot – írta az eseményekről videofelvételeket készítő Sky News az internetes oldalán.

Mintha egy építkezés lenne, ahol most rombolták le a területen álló régi házat. Egy ember mászkál a romokon, amelyek között egy döglött polipot talál. A férfinak nemcsak lakhelyét, hanem megélhetését, a poliphalászatot is elvitte a két héttel ezelőtti, egyes újságírók által „bibliai méretűnek” nevezett katasztrófa és a cunami.

Szövetséges erők bombázzák Líbiát, eszkalálódik a helyzet Szíriában, a szakemberek ember feletti harcot folytatnak a japán atomerőműben, vállalhatatlan mondatok Wittner Máriától és Lázár Jánostól: a felsoroltak nyomán „egynapos” hírré degradálódott a Sunday Times korrupciós sztorija.

Nem drágul tovább a magyar búza. A malmok és az állattartók nem akarják kifizetni az Európában magasnak számító árakat, ezért a búzatulajdonosok kénytelenek voltak engedni az áraikból.

A nyugdíjrendszer átalakítása, a magánnyugdíjpénztárak csaknem teljes megszüntetése újra előtérbe helyezte az idős korra történő megtakarítást. Az öngondoskodás erősödésétől a biztosítók az életbiztosítások, elsősorban a nyugdíjcélú megtakarítások felfutását várják.

Új helyzet állt elő Japánban, hiszen a pusztító március 11-i földrengés óta először mutattak ki radioaktivitással erősen szennyezett vizet a sérült fukusimai blokkok épületein kívül.

Írásom címe nem ironikus. Magyarország alaptörvényének – és már nem a Magyar Köztársaság alkotmányának! – valóban hatalmas a jelentősége, és meggyőződésem, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megteremtői bevonulnak Kelet-Európa történelmébe.

Kövér László egy hete elindította, Orbán Viktor pedig a maga részéről tegnap lezárta az alkotmányozás folyamatát.

A jobboldal különböző irányzatainak harca áll a kiskunmajsai „ribancka”-ügy mögött. Abonyi Henrik fideszes alpolgármester trágár facebookos bejegyzéseinek nyilvánosságra kerülését követően a többség szerint törvényes vizsgálat, az ellenzék szerint bosszúhadjárat indult a Nemzeti Fórum bázisának számító intézményekben.

A bölcsődei férőhelyhiány a rendszer átalakítása nélkül nehezen orvosolható – állítják közgazdászok. Javaslatuk szerint a bölcsődéért, függetlenül attól, hogy önkormányzati, magánbölcsődéről vagy családi napköziről van-e szó, mindenkinek fizetnie kellene. Az államnak pedig gyermekellátási utalványok formájában hozzá kellene járulnia a költségekhez.

„Nincs más hátra, mint az Országgyűlésben véghezvinni, amit az emberek akarnak, belefoglalni az alkotmányba,ami nincs még benne, de az emberek elsöprő egyetértéssel javasolták, hogy bele kell foglalni.” Ezt mondta a kormányfő tegnap a parlamentben, miután ismertette az alkotmányról szóló nemzeti konzultáció eredményét. Orbán Viktor világossá tette azt is, hogy nem lesz népszavazás az új alkotmányról.

A berlini kormányban nem lesznek személyi következményei a baden-württembergi fiaskónak – mondta tegnap Angela Merkel kancellár, aki azonban elismerte: súlyos vereséget szenvedtek a kereszténydemokraták vasárnap a délnémet tartományban. Merkel úgy vélte, a vereség hátterében a fukusimai atomkatasztrófa áll. A CDU igyekezett zárni a sorokat, többen védelmükbe vették a kancellár-pártelnök politikáját. Egyre hangosabb viszont a kritika a liberálisok táborában, ahol nyíltan sürgetik Guido Westerwelle pártelnök-külügyminiszter távozását.

A hadsereg tegnap is lőtte a tüntetőket Szíriában, miközben a rendszer állítólag nagy reformokra készül. Az arab tavasz elérte a Közel-Kelet egyik kulcsországát. Az USA még bízik Asszad reformjaiban.

Addig demonstrálnak az Országház előtt az egyenruhások, amíg a szolgálati nyugdíjról, valamint az illetmények emeléséről és néhány más kérdésről a kormánnyal nem sikerül megegyezésre jutniuk.

Az eurózóna bajban van – eladósodott. Ami azért fura, mert ez hat-nyolc évig nem volt baj, most viszont hirtelen élethalál kérdése lett. Ez az adósságválság olyan erővel robbant be, hogy még a közös pénz léte (gazdasági racionalitása) is megkérdőjeleződött. („Kell-e nekünk egyáltalán…?”) De miért ilyen hirtelen? Azért, mert a görögök, spanyolok, portugálok, belgák „leszívják” az északi (gazdagabb) országok tartalékait. Ráadásul az adósságtörlesztés egyre többe kerül – a hitelezők egyre magasabb büntetőkamatot kérnek, és a görögök, portugálok (meg a déliek) nem is tudják már finanszírozni: a törlesztésre sem kapnak hitelt. Ezért aztán jó néhány politikus és közgazdász azt mondja: hagyjuk a fenébe az eurót, térjünk vissza az egykori nemzeti valutákhoz. Egy történelmi kísérlet vége?

A palesztinok közti ellentétek vezethettek oda, hogy amúlt héten két év után először lőtte egymást a Gázai övezetet uraló Hamasz és Izrael. A többségében egyetemet végzett palesztin fiatalok Gázában és Ciszjordániában is tüntetéseket szerveztek a hónap közepén: fő üzenetük a palesztin egység volt. Ramallahban pár ezren mentek ki az utcára. Gázában több tízezren vonultak fel, ám ez a Hamasznak nem tetszett. A szervezet civil ruhás „rendőrei” az Economist beszámolója szerint többeket elfogtak, megvertek, és elkobozták mobiltelefonjaikat, fényképezőgépeiket, nehogy a világhálóra kerüljenek a tüntetés szétverésének képei.

A magyar polgárok egyre nagyobb hányadát foglalkoztatja, miből fog megélni idősebb korában, egyelőre mégis kevesen tesznek félre erre a célra. Az elégtelen jövedelem mellett a pénzügyi szolgáltatókkal és a politikával szembeni bizalmatlanság is szerepet játszik abban, hogy nem spórolunk.

Ahogyan az előző, az idei év is jelentős változásokat hozott a béren kívüli juttatások rendszerében, amellett, hogy a törvényben meghatározott értékhatárokig csökkent a fizetendő személyi jövedelemadó kulcsa, a legfontosabb újdonság az, hogy a korábban korlátlan mértékig igénybe vehető adómentes internettámogatás adókötelessé vált, illetve havi ötezer forintban korlátozták.