Idén a világ az angol–magyar focimeccs és a vörösiszap-katasztrófa nyomán figyelt fel leginkább Magyarországra a Google Zeitgeist 2010 eredményei szerint, amely az online keresési trendeket mutatja be. A magyarok azonban megint kiállították magukról a szegénységi bizonyítványt: a Google keresőbe beírt tizedik legtöbbet használt szó maga a google.

Zaklatott volt idén a forint piaca: az év első negyedévétől eltekintve szélsőséges árfolyammozgások jellemezték a kereskedést, majd az év végére idei rekordszintjére szökött a magyar deviza jegyzése a svájci frankkal szemben.

Gyökeres változtatásokat tervez a Fidesz-kormány a hazai filmfinanszírozásban. Az egyik lépés, a Magyar Mozgókép Közalapítvány megszüntetése sem lesz könnyű, ám emiatt több problémát is meg kell oldani, és föltehetően újra kell tárgyalni az uniós filmes megállapodást is. Egy biztos: jövőre csökken a filmes büdzsé.

Ha éppen a Népszabadság cikkeiből tájékozódik az ember, elgondolkodhat azon, miért is fáj nekünk, ha megszűnik a magyar mozgóképes közalapítvány. Kritikusunk épp tegnap minősítette mélyrepülésnek a magyar film most lezáruló évét, és a közalapítványról is meglehetős rendszerességgel elmondtuk: gazdálkodása pazarló, működése kaotikus.

1970. december 7-én Willy Brandt, az akkori német kancellár varsói látogatásakor különös dolog történt. Amikor a hivatalos német küldöttség a hitleri SS által vadállati kegyetlenséggel vérbe fojtott varsói gettófelkelés áldozatainak emlékművénél az obligát koszorút elhelyezte, ahelyett, hogy pusztán az előírásos mély főhajtással tisztelgett volna az áldozatok előtt, Brandt váratlanul térdre esett.

Tisztelt Soros György úr! Mint a Cancúnban tárgyaló magyar delegáció vezetője örömmel láttam, hogy Ön is jelen volt és ismét hangsúlyozta a magántőke szerepének fontosságát a klímavédelmi programokban.

Komoly állami beavatkozástól és a sajtószabadság sérülésétől tart a médiatörvény kapcsán Werner Hoyer, a német külügyminisztérium államminisztere. Hoyer szerint a helyzet semmiképpen sem hasonlítható más európai országok gyakorlatához.

Egyelőre csak néhány ügyben indult érdemi eljárás és azokból is csak egyben történt vádemelés, amelyeket a választások előtt Lázár János még a Fidesz-kormány elszámoltatási menetrendjének legfontosabbjaiként sorolt fel. Budai Gyula kormánybiztos mindenesetre azt állítja: az elszámoltatás gőzerővel halad.

Érdemi párbeszédet sürget az új alkotmányról, és ehhez belátást kér az ellenzéktől és a kormányoldaltól is Gulyás Gergely. Az alkotmány-előkészítő bizottság fideszes alelnöke elismeri: „az elmúlt kilenc hónapban a megörökölt csődközeli helyzetben meghozott, a megszorítások elkerüléséhez szükséges alkotmánymódosítások nem teremtettek ideális környezetet az alkotmányozáshoz”. De az ellenzéknek is be kell látnia, alaptalanok voltak a vádak, hogy Magyarországon királyság lesz vagy elnöki rendszer.

Egy nappal azelőtt, hogy világossá vált: Schmitt Pál köztársasági aláírásával hitelesítette a fél Európa által kritizált magyar médiatörvény hatósági jogosítványait, a német külügyminiszter-helyettes még arról nyilatkozott, hogy reményei szerint az Orbán-kormány nem mondta ki az utolsó szót ebben a kérdésben.

Ott voltam. Láttam. Kádár János autókonvoja a vasútállomáson álló különvonattól indulva 1984. december 21-én délelőtt 10-kor állt meg a debreceni Arany Bika Szálló előtt.

Félrevezették a politikusokat a Sukoró-ügy kapcsán – nyilatkozta lapunknak Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő volt vezére,aki lapunknak adott először interjút azt követően, hogy a bíróság megszüntette előzetes letartóztatását. Nem kevesebbet állít, mint hogy az ügyészségi nyomozást a politika befolyásolja, bűncselekmény pedig nem történt.

Schmitt Pál köztársasági elnök állítólag már aláírta a nemzetközi botrányt kavart médiatörvényt.

El sem olvasták – így „reagáltak” a magyar kormány illetékesei arra, hogy a német külügy államminisztere is kéri Magyarországot a szájkosártörvény megváltoztatására. A legnagyobb európai parlamenti frakciót adó Néppárt elnöke viszont kiállt magyar tagtársuk és Orbán Viktor mellett.

A 230 forintos rémálomhatárt ostromló svájci frank nemcsak a magyar devizaadósok idegeit borzolja, de a helvéteknél sem mindenkinek tetszik. A svájciak saját piacukat és gazdasági növekedésüket féltik.

Egyre feszültebb a légkör Csehországban a kórházi orvosok tömeges felmondása miatt, akik jelentős béremelést követelnek, illetve külföldre szándékoznak távozni.

Jóízű klasszikus modern előtetővel, de hogy annyira ne örüljünk, ezzel együtt a tbc-járványok utáni tisztasági festések hangulatát és kellemét idéző lábazatmázolással köszönti látogatóit a Hollán Ernő utcai Odeon Llyod mozi. Érdemes tehát egészen közel menni a falhoz, mert onnan ez már nem látszik annyira. De nem csak emiatt.

EU-információs központ, könyvtár, vitafórum, koncert- és kiállítótér nyílik január 8-án, a budai Millenárison – szóval „méltó uniós találkahely” soros elnökségünk hónapjaira.

Saját pénzügyi felügyeleti szervet hoz létre a Vatikán, amely hivatott gondoskodni arról is, hogy bankjának akciói megfeleljenek a pénzmosás és a terrorszervezetek finanszírozása elleni nemzetközi előírásoknak.