A kiképzéséről nem hajlandó részletesen beszélni, annál inkább az amerikai vallatási módszerekről. Omar al-Madani csaknem hét évet töltött különböző börtönökben a 2001-es New York-i terrortámadások óta, a nagyját Guantánamón. Tavaly áprilisban szabadult.

A kiképzéséről nem hajlandó részletesen beszélni, annál inkább az amerikai vallatási módszerekről. Omar Al-Madani csaknem hét évet töltött különböző börtönökben a 2001-es New York-i terrortámadások óta, a nagyját Guantanámón. Tavaly áprilisban szabadult.

A pakisztáni hadsereg tálibellenes hadművelete hosszú távon aligha lesz sikeres, ha a kormányzat nem állítja helyre az emberek igazságszolgáltatásba és politikai rendszerbe vetett bizalmát - mondta lapunknak Pesavarból Rahimullah Juszufzai újságíró.

Mudzsib élénk tekintetű, szemüveges, igazi bölcsészalkatú fiatalember. Afgán kiadásban. Amikor először találkoztam vele egy hatalmas angol-arab, arab-angol szótárral a kezében andalgott a nurisztáni Kalagus mellett található amerikai táborban. Az arab lesz a hatodik nyelve. Nurisztánból jelenti kiküldött munkatársunk

"Nagyon kaotikus a helyzet. Helikopterek húznak el felettünk, rémült emberek menekülnek a területről. Nincs hova menniük, egyetlen céljuk, hogy életüket mentve kijussanak a Malakand térségből (Szvat, Dir, Csitral megyék Pakisztánban. - A szerk.). A hadsereg nagy sikerekről számol be, de valójában mindenki, a civil lakosság is célpont. A hadsereg célja, hogy megmutassák az amerikaiaknak, mennyire lojálisak vagyunk hozzájuk" - osztotta meg benyomásait lapunkkal e-mailben a pakisztáni Szvat megye határában tartózkodó Tahir Ali szabadúszó újságíró. Szavai sok helyi lakos véleményét tükrözik.

„Nagyon kaotikus a helyzet. Helikopterek húznak el felettünk, rémült emberek menekülnek a területről. Nincs hova menniük, egyetlen céljuk, hogy életüket mentve kijussanak a Malakand térségből (Szvat, Dir, Csitral megyék Pakisztánban) A hadsereg nagy sikerekről számol be, de valójában mindenki, a civil lakosság is célpont. A hadsereg célja, hogy megmutassák az amerikaiaknak, mennyire lojálisak vagyunk hozzájuk” – osztotta meg benyomásait lapunkkal e-mailben a pakisztáni Szvat-megye határában tartózkodó Tahir Ali, szabadúszó újságíró. Szavai sok helyi lakos véleményét tükrözik. Kiküldött munkatársunk, Zalán Eszter jelenti Nurisztánból, Kelet-Afganisztánból

A legutóbbi, sűrűn sorjázó arab csúcsokon veszekedtek, megsértődtek, vádaskodtak, fenyegetőztek. Az ok: megosztotta őket a palesztin ügy, illetve a kérdés, ki képviseli a sokat megért népet autentikusan és legitim módon: a Hamasz vagy Mahmúd Abbasz elnök.

Forró nyárra számítanak Afganisztánban. A harci szempontból hagyományosan csöndesebb időszaknak számító tél után a tálibok feltehetően komoly leckét akarnak adni a napokban Afganisztánba érkező 17 ezer új amerikai katonának. Az augusztus 20-ra tervezett elnökválasztás is újabb alkalmat jelenthet a bizonytalanság kiszélesítésére a táliboknak. Az sem kiforrott még, Washington kivel képzeli el a közép-ázsiai ország vezetését.

Akik farkast kiáltanak Avigdor Lieberman láttán, elhamarkodottan teszik. A moldovai születésű politikus azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy kampányában azt állította: hűségesküre kötelezné az izraeli állampolgárokat, köztük az ottani arabokat is. Ezért megkapta a rasszista jelzőt, de nyert mellé 15 mandátumot. Annak, aki ma Izraelben miniszterelnök akar lenni, vele kell tárgyalnia. Ilyen a demokrácia.

Ítélet alig született a Kuba csücskében fekvő amerikai támaszponton, a foglyok kétharmadát el kellett engedni. Vannak, akik ezután újra terrorcselekményeket követnek el, mások otthon állnak bíróság elé. A kérdés, amellyel Amerika önmagának és a külföldnek is feladta a leckét: milyen sors vár a többiekre?

Giora sokak szemében az izraeli-palesztin megegyezés egyik legfőbb akadálya. Ő ugyanis "telepes", aki családjával a "zöld vonal" (az 1949-es tűzszünet vonala) másik oldalán él - olyan területen, amelyen a palesztinok képzelik el államukat. A Modin városa mellett lévő Nili településre mindennap tel-avivi munkahelyéről autózik vissza.

A győzelem fogalmát és a genfi konvenciót is újra kell értelmezni Asa Kasher, a Tel-avivi Egyetem filozófusprofesszora szerint, aki részt vett az izraeli hadsereg etikai kódexének kidolgozásában.

Négyezer eurót ad a Hamasz a lerombolt házakért Gázában – de csak hamaszosoknak. Mindenki más úgy érzi, az emberi jogok elpárologtak az övezetből a szervezet irányítása alatt.

Két sokat szenvedett család története Gázából. Mindkét mesélő vallásos muzulmán. Az egyik a Hamaszt is okolja a tragédiáért, és békét szeretne. A másik bombát csatolna magára.

Két sokat szenvedett család története Gázából. Mindkét mesélő vallásos muzulmán. Az egyik a Hamaszt is okolja a tragédiáért, és békét szeretne. A másik bombát csatolna magára. Kiküldött munkatársunk jelenti Gázából

Egységkormány esetén sem dolgozna együtt a Hamasszal a háborúban lábon lőtt gázai fatahos tiszt.

Khaled nem volt véletlen célpont. Mostanság csak cigizik és a tévékapcsolót nyomogatja, ahogy két meglőtt lábbal fekszik gázavárosi otthonában a kanapén. Korábban azonban tisztként dolgozott a Fatah mozgalomhoz közel álló palesztin nemzeti gárdában, amely a hadsereg feladatait látta el. Ezért is kapta a „büntetést”.

John Ging, az ENSZ palesztin menekülteket segélyező szervezete (UNRWA) gázai vezetője nyilatkozott lapunknak. Ging szerint is a határátkelők megnyitása az első és legfontosabb feladat.

A hétfői kairói donorkonferenciával kapcsolatban kevés eredményre számítanak Gázában. Itt nem a pénz, hanem az élhető jövőbe vetett hit visszaadása hozna igazi változást.

Gáza másfél millió lakosát az alagutak etetik, öltöztetik, szórakoztatják, ugyanis az övezet határait Izrael és Egyiptom lezárta. A radikális palesztin szervezet, a Hamasz is ezeken keresztül jut pénzhez és fegyverekhez. A legutóbbi összecsapások sok alagutat megrongáltak, így a több százból csak 20-30 működik. Tudósítónk jelentése a helyszínről