A koszovóiak nehezen viselik, hogy a megosztott nemzetközi közösség náluk kísérletezi ki, hogyan is szülessen egy állam a XXI. században.

De hát nem is történik semmi Koszovóban! – fogad tréfálkozva a sokat megélt egykori jugoszláv tartomány legnagyobb napilapja, a Koha Ditore főszerkesztője. – Csak nem azt akarja mondani, hogy Koszovó normális ország lett? – kérdezek vissza.

Írt már könyvet Szlobodan Milosevics életéről, Európában élő muszlimokról, jaffai arabokról és zsidókról, az ENSZ mulasztásairól a Balkánon és Afrikában, arról, hogyan mosták tisztára a svájci bankok a nácik vagyonát, és arról, miért dőltek be New York és Amerika jól képzett, gazdag üzletemberei Bernie Madoff spekulánsnak. Adam LeBor, a The Times kelet-európai tudósítója két évtizede ír Magyarországról és a térségről, pár éve Budapesten él. Tavaly jelent meg az első krimije. Az Európai Unióval álcázott náci összeesküvésről szóló politikai thriller – amely már magyarul is olvasható – egy fenyegetően borús, egzotikusan utópisztikus Budapesten játszódik, ahol a szélsőjobb épp magához ragadja a hatalmat. A Budapest Protokoll azonban „csak” egy krimi.

Nyomom a magyar konyhát kint, Izraelben – mondja nevetve Ofer Vardi, amikor arról faggatom, mik a tervei. A fiatal izraeli újságíró nem egyszerűen tud magyarul, a szlenget is jól ismeri. De talán mégiscsak a magyar konyha nyelve a legismerősebb a számára. A magyar származású Ofer Vardi, aki a hét végén a Könyvfesztivál vendége volt, tavaly saját kiadásában jelentette meg magyar nagymamája receptjeiből összeállított szakácskönyvét, ami Izraelben sokáig vezette a bestsellerlistákat. A „Gulyás a böngészőknek!” (Gulash LeGulesh) eredetileg internetes naplóként, blogként indult, de népszerűsége kikövetelte a papíralapú megjelenést.

Néhány lépésnyire járunk a jeruzsálemi óváros falain kívül, alig több mint száz méterre az Al-Aksza mecsettől, a Siratófaltól, azaz a Templom-hegytől. A turisták elmaradoznak, a feliratok arabra váltanak, a hangulat elkomorodik. Ez a kelet-jeruzsálemi Silwan, ahol minden centiméter számít, és amely kicsiben leképezi az egész palesztin–izraeli nemzeti, területi követelések drámáját.

Változást hozott Barack Obama elnök a nukleáris fegyverzetkorlátozás és -leszerelés ügyében az amerikai külpolitikába.

Sem az al-Kaida, sem Irán nem fenyegeti már Irakot alapjaiban – derült ki a dr. Ali Allawi volt miniszterrel folytatott beszélgetésünkből.

Még a nem zsidó, de magát cionistának valló Joe Biden amerikai alelnököt is sikerült az 1600 kelet-jeruzsálemi lakás építésének a tervével annyira kihozni a sodrából, hogy a múlt héten másfél órán át várakoztatta Benjamin Netanjahu kormányfőt és feleségét a közös vacsora előtt, mire lehiggadt.

A Baghlanban tartózkodó afgán zászlóalj azt a feladatot kapta, hogy használják ki a lehetőséget és „takarítsák ki”, amit lehet – mondta lapunknak Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője azzal kapcsolatban, hogy a hétvégén összetűzések törtek ki az észak-afganisztáni tartományban a tálibok és a velük eddig kvázi szövetséges Gulbuddin Hekmatjar hadúr harcosai között.

A tálibok második emberének letartóztatása után elfogták az afganisztáni Baghlan tartomány tálib árnyékkormányzóját is, akinek tevékenységét a magyar felderítők is követték. A HM szerint a magyar kontingens biztonsági helyzetét Mohamed molla letartóztatása érdemben nem befolyásolja.

Elfogták Pakisztánban a tálibok katonai parancsnokát, Abdul Ghani Baradar mollat, aki az amerikaiak reménye szerint vagy elvezet a félszemű fővezérhez, Omar mollahoz, vagy tárgyalásra bírja egykori harcostársait.

Tanácstalanul állunk a szanaai egyetem nyüzsgő aulájában, amikor odalép hozzánk egy lány, és megkérdezi, segíthet-e. Jemeni szokás szerint csak a szeme látszik ki a koromfekete nikab (arcot is fedő textília) és baltu (egész testet fedő ruha) mögül, s a 25 fokos meleg ellenére kesztyűt is visel. Abír 26 éves politológus PhD-s hallgató, és tanít is. Miután angolul útbaigazít minket, még egy órát beszélgetünk, sőt apja engedélyével otthonában is meglátogatjuk.

Tanácstalanul állunk a szanaai egyetem nyüzsgő aulájában, amikor odalép hozzánk egy lány, és megkérdezi, segíthet-e. Jemeni szokás szerint csak a szeme látszik ki a koromfekete nikab (arcot is fedő textília) és baltu (egész testet fedő ruha) mögül, s a 25 fokos meleg ellenére kesztyűt is visel. Abír 26 éves politológus PHD-hallgató, és tanít is. Miután angolul útbaigazít minket, még egy órát beszélgetünk, sőt apja engedélyével otthonában is meglátogatjuk.

Kalasnyikovos őrök állják utunkat a szanaai Imen Egyetem (a Hit egyeteme) kopár dombra épült campusa előtt. Rövid magyarázkodás után átbújhatunk a sorompó alatt. Az 1995-ben alapított iszlám egyetemnek rossz a híre az Egyesült Államokban.

Nasszer al-Bahri apja azt szerette volna, ha fiából ügyvéd lesz. Oszama bin Laden egykori testőre szerint tulajdonképpen így is lett: a dzsiháddal a muszlimok jogait védte világszerte. Al-Bahri szürkés ingben, khakiszínű nadrágban érkezik az interjúra, egy szanaai szálloda kertjébe: talpig nyugati ruhában, ami Jemenben viszonylag szokatlan.

– Most már jól vagyok. Uraljuk a helyzetet, s a dán titkosszolgálat épp azon dolgozik, hogyan tudnának még jobban megvédeni. A támadást túléltem én is és az unokám is, ez a fontos. Ha lehet így mondani, a történet happy enddel végződött – mondta lapunknak búvóhelyéről Kurt Westergaard dán karikaturista. Westergaardot legutóbb egy baltát és kést lóbáló szomáliai bevándorló az otthonában akarta megölni az év elején, amiért 2005-ben a Jyllands-Posten dán napilap megbízásából Mohamed prófétát egy bombát formáló turbánnal rajzolta meg. Mikor a támadó betörte az ablakot, Westergaard megnyomta a vészcsengőt, hogy riassza a rendőrséget, de arra már nem volt ideje, hogy magához vegye a másik szobában üldögélő 5 éves unokáját.

Kevés olyan politikai esemény történik egy emberélet során, amellyel kapcsolatban részletesen fel tudnánk idézni, mit éreztünk, mit csináltunk.

Ho Si Minh-városban a kapitalizmus az úr – a színes kirakatok és a piacok ezt sugallják. A francia és amerikai hódítókra épületekben és múzeumokban emlékezhetünk a zajos és zsúfolt Saigonban. Ha megunjuk a káoszt, a várostól pár órára a Mekong folyó deltavidékét is csodálhatjuk.

Barack Obama 92 napon át gondolkodott az új amerikai Afganisztán-startégiáról, melyről végül, kedd éjjeli beszédében kevés konkrétumot árult el. A rövid távon bevethető, fokozódó katonai nyomásról, és 30 ezer új katonáról szóló bejelentés tulajdonképpen követi a NATO afganisztáni missziója parancsnokának, Stanley McChrystal tábornoknak a nyár végén kiszivárogtatott ajánlásait.