A gombhoz varrni a kabátot – vajon tényleg ilyen lenne az uniós intézményrendszer? A két éve zajló magyar–EU csatározások is rávilágítottak arra, hogy meglehetősen távol áll egymástól a nemzetállamok és az Európai Bizottság logikája, és ez bizony nehezíti az együttműködést. Ugyanakkor – és a Budapest–Brüsszel vita ezt is megmutatta – léteznek és működnek a „közösségi módszerek”, amelyek képesek elsimítani a konfliktusokat, rendszerbe terelni az ellentéteket.

Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az alkotmánymódosításnál figyelembe vette-e a parlament az uniós aggályokat.

Az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy az alkotmánymódosításnál figyelembe vette-e a parlament az uniós aggályokat, ha nem, akkor több eszköz a bizottság rendelkezésére áll, hogy kikényszerítse az uniós jogszabályok betartását – mondta az Európai Bizottság szóvivője hétfőn a magyar alaptörvény-módosításokkal kapcsolatban.

Az alaptörvény negyedik módosítása uralta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottságában zajló vitát csütörtökön. A szakbizottság az EP plenáris ülésén tavaly februárban megszavazott határozata alapján vizsgálja, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével.

Az alaptörvény negyedik módosítása uralta az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságában zajló csütörtöki vitát.

Az Európa Tanács minden tagállamának fenn kell tartania a jogállamiságot – mondta tudósítónknak az Európa Tanács főtitkára.

Lettország csatlakozása hozzájárul ahhoz, hogy megszűnjenek az euróövezet felbomlásáról szóló spekulációk – érzékeltette Olli Rehn, a pénzügyekért felelős EU-biztos kedden Brüsszelben, miután a balti állam hivatalosan is benyújtotta jelentkezését az Európai Bizottságnak, hogy csatlakozna a közös valutához. Rehn szerint a lett csatlakozás az euróba vetett bizalom bizonyítéka. Emlékeztetett: tavaly még arról volt szó, mikor lép ki Görögország, most viszont már arról, hogy esetleg 18 tagja lesz az övezetnek.

Nem akar állandó harcot Magyarországgal Hannes Swoboda, az Európai Parlament szocialista frakciójának vezetője. Az osztrák politikus ugyanakkor úgy látja, még nem adott kellő garanciákat a magyar kormány arra, hogy valóban tiszteletben tartja a demokráciát és a szabadságjogokat. Az anyai oldalról Miskolchoz kötődő Swoboda szerint a magyar baloldal is követett el hibákat, de a választás soha nem a tökéletes és a tökéletlen között zajlik.

Az Európai Uniónak (EU) nem ezen a területen kellene szigorítania a bankok működésére vonatkozó előírásokat – reagált David Cameron brit miniszterelnök arra a tervezett intézkedésre, mely szerint jövő januártól az éves alapfizetésük összegében korlátoznák a bankároknak fizethető bónuszokat.

Kulcskérdés, hogy egyéni támadásról van-e szó, vagy egy ország áll az akció mögött. Ez utóbbi a nagyon veszélyes – mondja az Európai Unió intézményeit érő kibertámadásokról Lajos Attila, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az európai „külügyminisztérium” egyik vezető beosztású biztonsági szakembere.

A holtversennyel végződött itáliai választások miatt újra visszatért az euró jövőjével kapcsolatos bizonytalanság: az olasz államkötvények kamatai emelkedtek, az olasz bankok részvényei mélyrepülésbe kezdtek, az itáliai tőzsde zuhant, több olasz bankban leállították a kereskedést kedden. Az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságában kialakult politikai krízis az euróövezet válságának legijesztőbb napjait hozta vissza.

Idén és jövőre is a GDP 3,4 százaléka lesz a magyar költségvetés hiánya az Európai Bizottság pénteken bemutatott téli gazdasági előrejelzése szerint. Ősszel még 2,9 százalékos deficitet vártak 2013-ra.

Az európai sajtószabadság és médiapluralizmus erőteljesebb uniós szintű jogi védelmére szólít fel az a jelentés, amit csütörtökön fogadott el az Európai Parlament állampolgári jogokért felelős bizottsága. A nagy többséggel (47:6 arányban) elfogadott jelentés többek között jogilag kötelező érvényű előírások biztosítására szólítja fel az EU-t és a tagállamokat a médiatanácsok, a szabályozó hatóságok összetételének, illetve a közmédiumok vezetőinek kiválasztására és kinevezésére.

Huszonnégy órán át, rövid szünetekkel tartott tárgyaláson alkudta ki az Európai Tanács az unió 2014–20-ra vonatkozó hétéves költségvetését, amely az EU története során először zsugorodott. Az uniós állam- és kormányfők csütörtökön gyűltek össze, és különböző összeállításban tárgyaltak hosszan Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnökének vezetése alatt a főösszegről.

Az Európai Bizottság (EB) határozottan azt javasolja a magyar hatóságoknak, gondosan mérlegeljék az átalakítás melletti és elleni érveket, ha még nem indult meg az átalakítás – tudatta a brüsszeli testület sajtószolgálata lapunkkal. A bizottság véleményét a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség átalakításával, illetve megszüntetésével kapcsolatos kormányzati tervekről kértük.

Egész éjszaka vitatkoztak az ET-n az unió költségvetéséről, ami most először az EU történelmében jelentősen csökken. Az első gyors számítások szerint nagyjából 10 százalékkal jut kevesebb Magyarországnak, ez jobb, mint az eredeti tervezetben szereplő szám. De mi köze Orbán pizzájának a reggelig tartó vitához? Frissítve

Az a lényeg, hogy ne vesszünk el a részletekben – fejezte ki reményét egy magas rangú uniós diplomata a brüsszeli újságíróknak az Európai Tanács kétnapos csúcstalálkozójával kapcsolatban. Pedig az EU költségvetése lesz terítéken, amiben jobbára mindenkit csak a részletek érdekelnek. Csütörtökön ülnek össze ugyanis az uniós állam- és kormányfők, hogy ismét nekifussanak a megegyezésnek az EU 2014–2020-as büdzséjéről. Legutóbb a vezetők novemberben próbáltak alkut kötni, de akkor a tárgyalások megakadtak, igaz, jó szellemben zárultak.