Jó ideje sejtjük, de mára szinte bizonyossá vált, hogy tavaly, a Nemzeti Színház körüli – művészetinek láttatott, de persze politikai – huzavona csak színjáték volt, mert miközben mindenki az Alföldi–Vidnyánszky-csörtét figyelte, a Fővárosi Nagycirkusz szép csendben a nemzet „színháza” lett.

Frido Diepeveen Magyarországon élő, holland származású üzletember a munkaerő-közvetítéssel és munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Randstad nevű cég kereskedelmi igazgatója, a világhírű magyar kávéházi cigányzene megmentése érdekében (Willem Gülcher holland klarinétos ötletére), zenészekkel, volt politikusokkal, szakemberekkel, barátaival együtt létrehozta a Magyar Nóta Alapítványt.

Ne szépítsük: Parango, a 2999 Ft című regény főhőse egy féreg. Aki reklámszakemberként, hivatásos vágygenerátorként nagyobb rombolást végez a lelkekben, mint egy háború. Napról napra új álmokat kínálva azon ügyködik, hogy valamennyiünket a fogyasztás, a szerzés rabszolgájává tegye.

A jubileumi, 10. nemzetközi cirkuszfesztivált rendezik Budapesten, január elején. A fesztivál legjobb produkcióit a Fővárosi Nagycirkusz tavaszi műsorában is láthatja majd a közönség.

„Körtefejű, nagyfogú gyereket láttam, aki az utcán óriási vehemenciával üvöltözik a kutyájával.” Kiss Tibi, a Quimby zenekar gitáros frontembere így emlékezett egy interjúban arra, amikor először találkozott későbbi zenésztársával, cimborájával, Varga Liviusszal, akinek féktelen vehemenciája még a környékbeli gyerekek életében is színes és kalandos gyerekkort generált.

December 30-án a Csík zenekar megalakulásának huszonötödik évfordulóját ünnepelte, a zenekar vezetője, Csík János pedig a negyvenkilencediket és a tizenegyediket egyszerre. Az ünnepek kapcsán beszélgettünk vele az egészséges hagyományőrzésről és arról, hogy lehet a Tankcsapdát megidézni a ritka magyar stílusú néptánccal.

Fél évvel azután, hogy a Godot kávéházban közönség elé léptek a hazai stand-up comedy első előadói, Molnár Gál Péter színikritikus egy őket méltató írásban találóan úgy fogalmazott: ebben a műfajban „kiszolgáltatottan áttetsző mindenki”.

A legenda szerint Scheiber Sándor professzor az Országos Rabbiképző Intézet egykori igazgatója, nyelvész, irodalomtörténész, a nyelvtudományok doktora nagyszülei aranylakodalmán hirtelen azt kérdezte a jelenlévőktől: – Vajon miből készült a világ legerősebb hídja?

„Krisztián Ádám/1976. Hungarian jewellery designer.” Saját honlapjára csupán ennyit írt önmagáról Ádám Krisztián (képünkön). 1976-ban született és magyar ékszertervező. Mi tagadás, ez az önéletrajz nincs túlcifrázva. Ádám Krisztián szerint nem is kell oda ennél több, beszéljenek helyette az általa tervezett ékszerek: a finom rendszertelenségben kavarodó és habzó fémcsipke fülbevalók, a gépalkatrészeket idéző acél vagy alumínium karkötők. A méretes, mégis finom ívű ezüst- és titángyűrűk, amelyek ékkő helyett a kő üres helyén előbukkanó testfelülettel üzenik: a kéz legfőbb dísze maga a kéz aprócska részlete.

Zalakaros környékén mostanság többet gondolnak a télre, legalábbis a hidegre. Egész pontosan arra: a fürdő legújabb fejlesztésével bizonyára sikerül a gyerekek számára a nyarat a fürdő falai közé varázsolni hidegebb időszakokban is.

Benkő Imre 25 évig készített ózdi fotósorozata látható az Országos Széchényi Könyvtárban.

Gyémánt László festőművész és Gordon Eszter fotográfus beszélgetéséből megtudjuk, hogy az tud jó portrét festeni, aki feledékeny, a fotográfus néha olyan, mint egy plasztikai sebész, és néhány évtizede senki sem ült Al Capone asztalánál.

Videoművészeti kiállításról kellene hírt adnunk, de már akkor bajban vagyunk, amikor meg kell határoznunk, hogy mi is a videoművészet. Több évtizede tartó polémia zajlik arról, hogy milyen ismérvek alapján utalhatunk egy alkotást a videoművészet körébe.

Az Ernst Múzeum helyén megnyílt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ.

A régi, Üllői úti bérházban mindenki kedvelte annak a roma családnak a tagjait, akik többsége muzsikusként kereste a kenyerét. Csendes úriemberek voltak és kitűnő zenészek. Egyikük a pesterzsébeti Tücsök vendéglőben cimbalmozott, mi gyerekek, rá különösen felnéztünk.

A cirkuszművészek Hungária körúti gyakorlótelepén, szinte napra pontosan egy esztendővel ezelőtt tökéletes fejenállást mutatott be Simon Árpád, akkor 85 éves artista. A megható mutatványra azon a sajtóeseményen került sor, amelyen a Magyar Cirkusz és Varieté (Maciva) és a Fővárosi Nagycirkusz vezetősége, valamint néhány artista újságírók jelenlétében elbúcsúzott a gyakorlótelep két lebontásra ítélt épületétől: az évek óta üresen álló és gyalázatos állapotban rogyadozó állatháztól, valamint a hasonlóan lerobbant Hippodromtól. A búcsú perceit követően a markológépek azonnal megkezdték a bontást, demonstrálva, hogy mihamarabb el kell készülnie az épületek helyére tervezett új, minden igényt kielégítő, korszerű cirkuszcsarnoknak, amely nemcsak a gyakorlás lehetőségeit bővíti, de még kisebb műsorok, vizsgaelőadások megtartására is alkalmas lesz.

Először annál a felvételnél állunk meg egy pillanatra, amelyen az 1900-as Daimler volánjánál egy kisfiú ül. Mintha skatulyából húzták volna ki: elegáns tartással, matrózruhában, arcán könnyed félmosollyal.

Tizenhárom évvel ezelőtt bizonyára kockázatos vállalkozás lehetett interneten működő fotógalériát alapítani.