A 15-16 éves korában meghalt lány szinte teljesen ép csontvázára egy vízzel telt barlangban bukkantak. A maradványok vizsgálata Amerika benépesedésének eddig megválaszolatlan kérdéseire adott választ.

Miért vált arcunk majomféléből olyanná, amilyennek most ismerjük? Hogy győztesen kerüljünk ki egy csetepatéból – állítják amerikai kutatók. A férfiak arcvonásai is az agresszió miatt karakteresebbek, mint a nőké.

A Királyok völgyében lévő fáraósírok közelében királyi gyermekek és más családtagok sírjára bukkantak a Bázeli Egyetem kutatói.

A nevezetes torinói lepel tanúsága szerint, amelyen egy keresztre feszített férfi lenyomata látható, legyen bárki is a megfeszített, nem kezeit kétoldalt kinyújtva szenvedte el a kereszthalált, hanem a karját feje fölé tartva szegezték a keresztre.

A földművelés megjelenése és nem az Afrikából északra vándorolt emberek napfényhiánya miatt világosodott ki bőrszínünk – állítják legújabban a kutatók.

Temette vagy sem a Neander-völgyi ember a halottait, s ha igen, fajunktól, a mai embertől leste el a szokást, vagy maga találta ki? A régóta vitatott kérdésekre most megérkezett a válasz.

Szenzációként közli a német sajtó az ezüst lószerszámok felfedezését, hiszen most először kerültek elő tárgyi bizonyítékok a Lech-mezei vagy más néven augsburgi ütközetre.

A legújabb genetikai elemzések azt mutatják, hogy a mai ember nagyon is keveredett a Neander-völgyi, sőt az úgynevezett gyeniszovai emberrel, ez utóbbi pedig bizonyíthatóan kapcsolatot létesített egy eddig azonosítatlan, rejtélyes archaikus népességgel – írja a Nature.

A Földet 2 millió évvel ezelőtt ugyanúgy egyetlen globális emberfaj, a Homo erectus lakta, mint napjainkban a mai ember – állítja egy svájci kutató.

A Neander-völgyi ember készítette mai tudásunk szerint elsőként felületek polírozására a csontcsiszolót, amelyhez nagyon hasonlót használnak ma is a bőriparban. Régészek a Neander-völgyiek által 40 000-50 000 éve lakott lelőhelyeket tártak fel, ahol Európa legrégebbi, speciálisan kialakított csonteszközeit találták meg.

A holokausztot túlélő férfiak legalább 14 hónappal tovább éltek, mint azon társaik, akik nem járták meg ezt a poklot. A jelenség a PTN-nek, a poszttraumás növekedésnek köszönhető.

Furcsa tárgyakra bukkant az 1970-es években Peter Bogucki lengyel régész egy hétezer éves lengyelországi lelőhely feltárása során. Az apró lyukakkal ellátott agyagedényeket azok a népek hagyták hátra, amelyek a régióban elsőként kezdtek földet művelni. Bogucki – aki ma a Princeton Egyetem kutatója – nem tudta, mire szolgálhattak a furcsa tárgyak, ám egy barátja házában hasonló darabra bukkant. A barát pedig sajtot készített vele. Lehet, hogy előkerült a világ eddig ismert legrégebbi sajtkészítésre használt edénye?

Mintegy kétmillió évvel ezelőtt az ember anatómiai felépítésében fontos változás történt. A Homo erectus válla képessé tette ősünket a nagy erejű dobásra és ezzel a hatékony vadászatra – állítják a Harvard és a George Washington Egyetem kutatói.

Az emberré válás bölcsője Afrika, de az új evolúciós elmélet szerint mellé kell sorolni Eurázsiát is.

Négy magas rangú személy sírját fedezték fel egyszerre spanyol kutatók Luxorban, az ősi Thébában. A Dra Abu el-Naga nevű dombon talált halottak a rejtélyes 17. dinasztiához tartoztak, és közvetlen közelükben találták meg az ezt követő 18. dinasztiához tartozó Hatsepszut fáraónő kincstárnokának, Dzsehutinak a sírját is. De miért temettette magát a kincstárnok a korábbi dinasztia sírhelyére?

Miként fejlődött ki a madarak repüléstudománya: földről fölugrálással, vagy fáról lesiklással? Egy kínai kutatás szerint a kettőt keverve. A történet tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor több olyan különös fosszíliát találtak, amely azt sugallta, hogy a tollas dinoszauruszokból kifejlődött madaraknak eredetileg négy szárnyuk volt, azzal pedig nehéz lett volna a földről fölrepülni.

A vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepedett, földművelő életformára való áttérés az egyik legmeghatározóbb változás volt az ember őstörténetében. Körülbelül 11 000 évvel ezelőtt kezdődött a mezolitikumot felváltó neolitikum, amikor a Közel-Keleten az emberek felfedezték a növények és az állatok háziasításának lehetőségét, letelepedtek és megépítették első állandó házaikat.

A római kori gyermekcipők a társadalmi státusról árulkodnak. Egyedülálló kutatása során jutott erre az érdekes megállapításra Elizabeth Greene, a Nyugat-Ontario Egyetem professzora, aki több mint 4000 darab olyan I. századi gyermekcipőt vizsgált meg, amit egy római katonai táborban találtak.

Görög régészek úgy vélik, felfedezték azt a barlangot, amely Hadész mítoszát ihlette. A hatalmas görögországi barlangban több száz ember élhetett, valóságos barlangi települést hozva létre több mint 9000 évvel ezelőtt, vagyis a lelőhely feltárása Európa egyik legrégebbi barlangi „faluját” hozza napvilágra – állítják amerikai és görög régészek legfrissebb kutatási eredményeikre hivatkozva.