Megvan Hadész barlangja
A dél-görögországi Alepotrüpa-(Rókalyuk-) barlangot 1958-ban fedezték fel. A helyi legenda szerint egy környékbeli fiú kutyájával rókára vadászott, amikor a kutya bebújt egy lyukba, a fiú utána mászott, és megtalálta a barlangot – mondta el Michael Galaty ásatásvezető, a Millsaps College régésze a LiveScience-nek, hozzátéve, hogy a mendemondát nem érdemes túl komolyan venni, mivel bármelyik helybélit kérdezték, mindenki úgy tudta, hogy a saját nagyapja volt az a fiú.
A barlang legnagyobb terme mintegy 60 méter magas, 100 méter széles. A Rókalyuk teljes hossza 1000 méter, és saját tava van, amelybe egyszer a híres búvár-felfedező, Jacques Cousteau is lemerült.
Alepotrüpában 1970 óta folynak feltárások, amelyekbe két éve a Diros program keretében amerikai régészek is bekapcsolódtak. A régészeti kutatások során 9000 éves edényeket, eszközöket, obszidián-, sőt még ezüst- és réztárgyakat is találtak. A barlangban jól láthatóan nemcsak menedéket kerestek a neolitikus korban élők, de temetkeztek és szertartásokat is tartottak benne. Galaty a LiveScience-nek elmondta, a barlang az idők folyamán többször elnéptelenedett, de mindig újra belakták, hiszen az Afrika és Európa között folyó kereskedelmi útvonalon feküdt. Galaty szerint a hatalmas barlangban fáklyák fénye mellett temetkező és rituálékat végző több száz ember a sejtelmes tóval együtt a görög mitológia Hadészának világát és a Sztüx folyót idézi.
Mintegy 5000 évvel ezelőtt aztán a barlang végleg eltűnt az emberek szeme elől, amikor – feltehetően egy földrengés következtében – a bejárata beomlott, élve eltemetve a bennlévőket.
Giorgosz Papathanasszopoulosz vezető régész a LiveScience-nek elmondta, nemrégiben a barlangon kívül, de annak közvetlen közelében Európa egyik legnagyobb neolitikus települését tárták fel, ahol több száz ember élhetett, s az ott talált tárgyak alapján nyilvánvaló, hogy ott is rendszeresen végeztek szertartásokat.
A barlang feltárása még korántsem fejeződött be. Galaty a LiveScience-nek elmondta, még nem találták meg a legkorábbi régészeti réteget. Elképzelhető, hogy a Rókalyukat már a Neander-völgyi ember is használta. Annyi bizonyos, hogy kémiai anyagvizsgálatok kimutatták, számos, a barlangban talált edény nem helyben készült, vagyis messzi földről is érkeztek a barlangba emberek, Giorgosz Papathanasszopoulosz szerint afféle neolitikus zarándokhely lehetett. A csontok kémiai elemzése is azt mutatta ki, hogy az itt eltemetett halottak egy része messze földről került a barlangba, vagyis valakik fontosnak tartották, hogy halottaik, feltehetően közösségük vezetői, itt induljanak túlvilági útjukra, Galaty szerint ez is hozzájárulhatott Hadész birodalma képzetének a kialakulásához.
