A hat méter mély akna egy folyosóra és abból nyíló négykamrás föld alatti építménybe vezetett, ahol számos temetési kellékre akadtak. A központi kamrában és annak három oldalkamrájában legalább ötven ember múmiájának a darabjait fedezték fel.
A sírban megtalált edényeken lévő feliratok alapján eddig harminc embert sikerült azonosítani. A nevek mellett szerepelt a halottak titulusa is: „herceg” és „hercegnő”, akik a kutatók szerint két fáraóhoz, a 3401–3353 éve uralkodott IV. Thotmeszhez és III. Amenhotephez köthetők. Ők egyébként szintén a Királyok völgyében nyugszanak.
|
Múmiát vizsgálnak a kairói nemzeti múzeumban
Stringer / Reuters |
A KV 40-ben talált hieratikus írású (a hieroglifák kurzív formája) szövegek legalább nyolc, eddig ismeretlen királylányt, négy herceget és néhány idegen származású nőt említenek. Többségük felnőtt korban hunyt el, de mumifikált gyermekeket is találtak.
„Gondosan mumifikált újszülöttekre és gyermekekre is akadtunk, s míg az ókori Egyiptomban a halott gyermekeket általában egyszerűbb körülmények között temették el, ezeket a királyi gyermekeket jól láthatóan nagy odaadással helyezték sírjukba” – mondta el a Live Science-nak Susanne Bickel egyiptológus.
A sírt már az ókorban is többször kifosztották, majd a XIX. század végén újra felfedezték a modern kori fosztogatók. S habár még így is nagyon sok lelet, temetési felszerelés, szarkofágdarab, textília maradt meg a KV 40-ben, ezek alaposan összekeveredtek. Ráadásul a falakon korom, a tárgyakon pedig tűz okozta sérülések láthatók, ezeket feltehetően a fosztogatók fáklyái okozták – mondta el Susanne Bickel.
|
VI. Ramszesz pompás sírja Luxor közelében
Goran Tomasevic / Reuters |
A felnőttek múmiáit darabokra törték, amikor minden értékeset kiszedtek belőlük, de a gyerekek múmiái érintetlenek maradtak. Habár azt további vizsgálatok derítik majd ki, mi okozta a halálukat, az máris elmondható, hogy a gyerekeket nem egy időben, valamiféle járvány okozta halálozás miatt temették ide.
A rengeteg koporsómaradvány és azok kora arra utal, hogy a temetkezési helyet kétszer használták.Miután a Kr. e. XIV. században néhány évtizeden át oda temették a királyi családtagokat, a sírt lezárták, majd évszázadokkal később, a Kr. e. IX. században újra használatba vették, ezúttal főpapok családtagjait temetve oda.
Az Egyiptomi Újbirodalom (kb. 3550–3070 éve) idején a fáraók és családtagjaik Kairótól mintegy 500 kilométerre délre, a mai Luxorral szemben, a Nílus partján temetkeztek. Innen került elő Tutanhamon fáraó csodálatos sírja is. A fáraó nem volt ugyan jelentős király, de nyughelye elkerülte a fosztogatásokat, bepillantást engedve, micsoda pompával és vagyonnal temették el egykor a fáraókat.
