Ekképp a Paks 2.-projekt ráfizetéses az országnak. Az állásfoglalás ezért felhívja az Állami Számvevőszék elnökét és a legfőbb ügyészt annak kivizsgálására, hogy milyen célból és milyen érdekből került az Országgyűlés elé a kellő időbeli kapacitáshelyettesítés helyett a mielőbbi kapacitásbővítést előíró koncepció.
A dokumentum egy másik, származékos abszurditásra is felhívja az ellenőrző, illetve nyomozó szervek figyelmét. Nevezetesen arra, hogy – ha már eldőlt, hogy az ország a kieső kapacitásokat majd nukleáris kapacitások beállításával pótolja (ami nem az egyetlen lehetséges megoldás) – a beruházás tíz évvel való előrébb hozatala következtében ellehetetlenült vagy legalábbis nehézzé vált, hogy erre a célra az ország a környezetvédelmi és gazdaságossági okokból előnyösebb korszerű, úgynevezett negyedik generációs blokkokat szerezzen be.
További abszurdum, hogy a bővítéshez – tehát nem a korszerűbb negyedik generációssal való, a kellő időben történő helyettesítéshez! – a tenderdokumentáció elkészült, a tendert mégsem írták ki, jóllehet az összeállításában részt vevő szakértők a tendereztetéstől azt várták, hogy a Roszatom által szállíthatóknál mintegy 17,5–26 százalékkal olcsóbb és azoknál megbízhatóbb, a hazai villamosenergia-rendszerbe rugalmasabban beilleszthető atomreaktorblokkokra érkezik ajánlat a piac más szereplőitől.
Az orosz reaktortípus egyik legfőbb gyengesége ugyanis az, hogy a teljesítményét nem lehet gyorsan szabályozni, és így nem lehet kellőképpen követni vele a villamosenergia-rendszerben fellépő fogyasztási és termelési ingadozásokat. Az OT szükségesnek érezte, hogy felhívja a legfőbb ügyészt annak kivizsgálására, hogy az új blokkok beszerzésére a tender kiírása kinek a döntése folytán maradt el (immár egy másik pártszövetség utólagos egyetértésével).
Nem büntető-, hanem közjogi probléma, hogy fennáll a szerződést kihirdető törvény alaptörvény-ellenessége mind tartalmi, mind az elfogadásával kapcsolatos eljárási okokból. Emiatt az állásfoglalás felhívja az alapvető jogok biztosát és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettest, hogy kezdeményezzék az Alkotmánybíróságnál „a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény kihirdetéséről” elfogadott 2014. évi II. törvénynek az alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatát.
Magával az egyezménnyel pedig nemzetközi jogi problémák vannak. Így például a megállapodás ránk nézve kötelező hatályát az ország a szerződéskötési hatáskörre vonatkozó alapvető fontosságú belső jogi rendelkezések – egyebek között a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, továbbá az alaptörvény – szemmel látható megsértésével ismerte el.
Továbbá Magyarországot az orosz partner megtévesztette, mivel az egyezmény keretében megépítendő reaktorblokkokkal kapcsolatban olyan paramétereket ígért, például a teljesítményváltoztatás sebességére vonatkozólag, amelyekről utóbb orosz műszaki szakemberek is kijelentették, hogy teljesíthetetlenek. Ezekre való tekintettel az országos találkozó felhívja a kormányt, hogy érvénytelenítse az egyezmény Magyarországra nézve kötelező hatályának az elismerését. (Erre a szerződések jogáról szóló 1969-ben kelt, ún. bécsi egyezmény ad lehetőséget.)
E lépés megoldási lehetőséget teremtene a problémákra. De a javaslat esetleges elutasítására gondolva az országos találkozó felhívja a kormányt, hogy amennyiben nem érvényteleníti az egyezményt, hanem fenntartja annak hatályát, úgy hozza nyilvánosságra a teljes tenderdokumentációt.
A tenderdokumentáció nyilvánosságra hozatalát az országos találkozó nem önmagáért követeli (a kormány következetesen abszurd magatartása esetére). Ellenkezőleg, az állásfoglalás felhívja a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, hogy – a magyar energetikai, környezetvédelmi és közgazdasági szakma hazai becsületének és nemzetközi hírnevének védelmében – véleményeztesse a tenderdokumentációt és az egyezményt olyan, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a nagy nemzetközi környezetvédő szervezetek által egyaránt elismert nyugati szakemberekkel, akiknek nincs és nem is volt semmilyen üzleti kapcsolatuk a Magyar Villamos Művek Zrt.-vel, a Paksi Atomerőmű Zrt.-vel vagy a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt.-vel, illetve az ezekkel gazdasági kapcsolatban álló hazai vagy külföldi cégekkel.
Az országos találkozó foglalkozott a másik, a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőműfejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodás ügyével is. Ugyanis az előirányzott nagy összegű hitelfelvétel ellentétes az Alaptörvény 37. cikk (3) bekezdésével, amely előírja, hogy „mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja (...) a központi költségvetés végrehajtása során nem vehető fel olyan kölcsön, és nem vállalható olyan pénzügyi kötelezettség, amelynek következtében az államadósságnak a teljes hazai össztermékhez viszonyított aránya a megelőző évben fennállóhoz képest növekedne”.
Erre való tekintettel az állásfoglalás felhívja a kormányt – illetve amennyiben a megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Ország gyűlés ad majd felhatalmazást a köztársasági elnöknek, úgy az államfőt –, hogy az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 23. § (4) bekezdése alkalmazásával kérjék az Alkotmánybíróságtól a hitelmegállapodás alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálatát. (Láttuk fentebb, a kormány –amennyiben kitart az abszurd Paks 2.-terv mellett – rákényszerülhet arra, hogy további hiteleket is felvegyen. Miként április 22-én megírtam: hasonló összegben.)
Az Állásfoglalás utolsó pontjában az országos találkozó felhívja az Országgyűlést, hogy még az idén törvényi úton biztosítsa, hogy Magyarországon új atomreaktor vagy egyéb nukleáris létesítmény – továbbá nukleárisüzemanyag-szállító, illetve -tároló – csak abban az esetben kaphasson engedélyt, és meglévő atomreaktor vagy egyéb nukleáris létesítmény 2019. december 31-ét követően csak abban az esetben üzemelhessen, ha az atomenergia alkalmazója az esetleges nukleáris baleset következtében fellépő károk teljes mértékben való megtérítéséhez elégséges elkülönített alappal vagy biztosítással rendelkezik.
* A szerző közgazdász.
