Földművesek a Dunánál

A vadászó-gyűjtögető életformáról a letelepedett, földművelő életformára való áttérés az egyik legmeghatározóbb változás volt az ember őstörténetében. Körülbelül 11 000 évvel ezelőtt kezdődött a mezolitikumot felváltó neolitikum, amikor a Közel-Keleten az emberek felfedezték a növények és az állatok háziasításának lehetőségét, letelepedtek és megépítették első állandó házaikat.

Mindeközben az Európában élők vándorolva halásztak, vadásztak, gyűjtögettek. A földművelés tudománya mintegy 8500 évvel ezelőtt érte el Anatólián (ma Törökország) keresztül a mai Görögországot és a Balkánt. Kutatók régóta szeretnék megtudni, mi történhetett akkor, amikor a két életforma találkozott egymással. Háborúskodtak, vagy békében megfértek egymással, esetleg tudomást sem vettek egymásról?

A Duna mentén, a román–szerb határ közelében az 1960-as évek óta sorban feltárt, a mezolitikumból a neolitikumba átívelő lelőhelyeken több mint 500 csontvázat találtak. Ezek vizsgálata egyedülálló lehetőséget biztosít a kérdés megválaszolására.

A Dusan Boric, a Cardiff Egyetem és T. Douglas Price, a Wisconsin Egyetem régészei által vezetett kutatócsoport most a Duna mellett feltárt kilenc lelőhelyen talált, 13 500–7500 éves, vagyis a kései mezolitikumból és a korai neolitikumból származó 153 egyed fogain végzett stronciumizotópos elemzést.

A gyermekkorban a fogakban felgyűlt stronciumizotóp földrajzilag jellemző arra a helyre, ahol a gyerek felnövekedett, ezt összehasonlítva azzal a hellyel, ahol életét leélte, vagy ahol meghalt, kideríthető, hogy a vizsgált személy honnan származott. A Boric és Price vezette vizsgálatok meghökkentő eredményre vezettek, amit a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben közöltek.

Kiderült, hogy szerbiai Lepenski Vir mezolitikus lelőhelyen a 8200 évesnél idősebb csontmaradványok mind olyanokhoz tartoznak, akik egész életüket a lelőhely környékén élték le, ám ugyanazon a lelőhelyen 8200–7950 évvel ezelőtt drámai fordulat következett be, az ebből az időből származó 19 egyed csontmaradványa közül ugyanis öt nem helyben született emberé, ráadásul mind az öt nő – számol be a kutatásról a Science című lap.

Boric szerint a két csoport legalább 200 éven át élt egymás mellett, míg végül a mezolitikus csoport teljesen felolvadt a neolitikusban, ellenállásra pedig semmi nem utalt. Ron Pinhasi, a dublini University College régésze azonban óvatosságra int, miként a Science-nek elmondta, elképzelhető, hogy egy elszigetelt területen történt így az átmenet, és lehetséges, hogy Európa más területein ez egészen másként ment végbe.

Neolitikus földműves és halászó-gyűjtögető pár; fenn mezolitikus nyaklánc; lenn egy vizsgált csontváz
Neolitikus földműves és halászó-gyűjtögető pár; fenn mezolitikus nyaklánc; lenn egy vizsgált csontváz
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.