Két bölcsőnk is volt

Az emberré válás bölcsője Afrika, de az új evolúciós elmélet szerint mellé kell sorolni Eurázsiát is.

Manapság egyre több tudós véli úgy, hogy az emberré válás útján alapvető fontosságú változások történtek Eurázsiában. Sőt, azt az állítást is megkockáztatják, hogy a legfontosabb lépés, a homo-, az emberfaj megjelenése nem Afrikában, hanem Eurázsiában következett be. Erre a gondolatra pedig a kis ember, a hobbit vezette őket.

Az indonéziai Flores-szigeten 2003-ban talált hobbit, tudományos nevén Homo floresiensis kapcsán sokáig folyt a vita arról, hogy az alig egy méter magas egyedek antropológiailag degenerálódott modern emberek-e, vagy a szigeten elzártan kifejlődött, önálló homofajhoz tartoznak. Manapság a tudósok többsége elfogadja, hogy a hobbitok önálló fajhoz, a H. floresiensishez tartoztak. De ha ez így van, hogyan lehetséges, hogy a csontmaradványok 18 000 évesek, vagyis, hogy a hobbitok legalább 10 000 évvel tovább éltek, mint – a modern ember kivételével – minden más emberfaj, például a Neander-völgyi ember, amelynek azonban az agytérfogata jóval nagyobb volt (mintegy 1600 cm3) a hobbitokénál, sőt a (mintegy 1250 cm3-es) mai emberénél is.

A H. floresiensis agytérfogata mindössze 420 cm3 volt, alig harmada a mai emberének. Vagyis a hobbitok egyértelműen felborították azt az elméletet, hogy az emberré válás útján egyre nagyobb agytérfogatú fajok jelennek meg, újabb lökést adva ezzel a fejlődésnek.

De a hobbitok még tovább bonyolították az emberré válás homályos történetét. A csontmaradványok közelében gondosan megmunkált 840 000 éves kőszerszámokat is találtak. Ki készítette ezeket, és volt-e kapcsolat a szerszámkészítők és a hobbitok között?

Dean Falk, a Florida Egyetem kutatója szerint a kőeszközöket a Homo erectus készíthette, amelyről tudjuk, hogy Indonéziában is élt 1,7 millió évvel ezelőttől 550 000 évvel ezelőttig – írja a New Scientist.

A Flores-szigeten talált kőszerszámok talán arról árulkodnak, hogy a H. erectus, amelynek agytérfogata 1100 cm3 volt, legalább 840 000 évvel ezelőtt a szigetre érkezett, majd ott környezetétől elszigetelődve fejlődött tovább H. floresiensis fajjá. Falk szerint állatok esetében már megfigyelték, hogy amikor egy szigeten elszigetelődve fejlődnek, méretük csökkenni kezd.

Ám Peter Brown, az ausztráliai New England Egyetem antropológusa jóval tovább merészkedik a hobbitok múltjának feltárásában, és azt tételezi fel, hogy a hobbitok legközelebbi őseit nem a homók, hanem az Australopithecusok között kell keresni. Szerinte a hobbitok csontmaradványain a H. erectusokénál jóval kezdetlegesebb antropológiai vonások figyelhetők meg, ezért legközelebbi rokonaik inkább az Australopithecusok.

Eddig azonban úgy tudtuk, hogy az Australopithecusok kizárólag Afrikában éltek, valamikor 4 millió évvel ezelőttől mintegy 2,8 millió évvel ezelőttig. De a hobbit megjelenésével elképzelhető egy olyan forgatókönyv is, hogy egy Australopithecus-csoport még azelőtt elhagyta Afrikát, hogy a homofaj megjelent volna, és elég ideig élt Eurázsiában ahhoz, hogy például a H. floresiensis kifejlődjön – mondta el Falk a New Scientistnek.

Nem mond ellent ennek az elméletnek az a körülmény sem, hogy eddig semmilyen Australopithecus-maradvány nem került elő Eurázsiában, hiszen a környezeti viszonyok ott egészen mások, mint Kelet- vagy Dél-Afrikában, ahol a fosszíliák jobban megőrződnek – mondta el Brown a New Scientistnek.

Ráadásul akad egy lelőhely Eurázsiában, amely talán közvetlenebbül is alátámasztja azt az elméletet, hogy Australopithecusok éltek Afrikán kívül is.

1991-ben a grúziai Dmanisziban megtalálták a legkorábbi, eddig Afrikán kívül előkerült emberféle leletet, a legalább 1,85 millió éves Dmaniszi-emberfélét, amelyet jelenleg a H. erectus-fajhoz sorolnak. A H. erectus jelen tudásunk szerint mintegy 1,87 millió éve jelent meg a mai Kelet-Afrikában. Ez vezette David Lordkipanidzét, a Grúziai Nemzeti Múzeum munkatársát és kollégáit arra a feltevésre, hogy van egy alternatívája az emberré válás történetének. A H. erectus Eurázsiában is kifejlődhetett egy Afrikát mintegy 2 millió éve, vagy még korábban elhagyó Australopithecusból. Ha ez igaz lenne, akkor talán a Dmaniszi-fosszíliák nem azt a pillanatot tükrözik, amikor az első emberek Afrikából észak felé vándoroltak, hanem éppen fordítva, azt a mozgást mutatják, amikor a H. erectus délre, ősei földje felé vándorolt.

Falk azt állítja, a hobbitkoponya vizsgálata alátámasztja az eurázsiai Australopithecus létezését. A hobbitok és a H. erectusok agykoponyájának antropológiai hasonlóságai ugyanis csak akkor magyarázhatók meg, ha mindketten egy közös őstől származnak, és nem akkor, ha azt feltételezzük, hogy a hobbit a H. erectustól származik.

Ráadásul Bernard Wood, a George Washington Egyetem kutatója úgy véli, a H. erectusnál antropológiailag jóval primitívebb Homo habilist ki kellene venni a homók sorából, és el kellene vetni azt a vélekedést, hogy közvetlen őse a homóknak. Jóval alkalmasabb erre a szerepre a H. erectus. Ám ha a H. erectus Eurázsiában fejlődött ki, mielőtt Afrikába vándorolt volna, ahol aztán leszármazottja, a mai ember mintegy 200 000 éve megjelent, akkor a mai ember bölcsője Afrikán kívül Eurázsia is. 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.