Sötét bőr kék szemmel: Ilyen volt az átmenet embere
A La Brana 1-nek elnevezett férfinak az afrikaiakra jellemző sötét színű bőre és babakék szeme volt, pedig „csak” 7000 évvel ezelőtt élt az Ibériai-félszigeten, vagyis bőre színének már réges-régen ki kellett volna világosodnia.
A férfi maradványait a La Brana-Arintero barlangrendszerében találták meg a spanyolországi Valdelugueros közelében. Alaposabb vizsgálatára – amelynek során most első ízben térképezték fel egy európai vadászó-gyűjtögető teljes genomját – most került sor Carles Lalueza-Foxnak, a Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács (CSIC) munkatársának vezetésével. Az eredményeket a Nature-ben publikálták.
A mezolitikum (10 000–5000 évvel ezelőtt), a Közel-Keletről származó tudás, a földművelés és az állattenyésztés Európába érkezésével zárult le a kontinensünkön. Az életmódváltás a gabonafélékből származó szénhidrátalapú élelemre való átállással és a háziállatok terjesztette új kórokozók megjelenésével, vagyis anyagcsere- és immunológiai kihívásokkal járt együtt, amelyeket jól tükröznek az ebben az időben történt genetikai változások. Ezek közé tartozott például az a génmódosulás, aminek következtében sokan képesek lettek a tehéntejben lévő laktóz, a tejcukor megemésztésére. Habár La Brana 1 nem volt képes megemészteni a laktózt, találtak más „génfurcsaságot” nála.
La Brana 1 géntérképe igazi meglepetéssel szolgált. Kiderült, hogy az európaiak világosabb bőrszínéért felelős gének helyett még az afrikai bőrszínért felelős génállománnyal rendelkezett, vagyis nyilvánvalóan sötét színű bőre volt, bár nem tudni, pontosan milyen árnyalatú – idézi a Phys.org Lalueza-Fox szavait. Még meglepőbb volt azonban, hogy rendelkezett azokkal a génvariánsokkal, amelyek manapság az észak-európaiakra jellemző babakék szemszínért felelnek.
A kutatásból az derül ki, hogy a világosabb bőrszínért felelős génvariáns kialakulása inkább az étkezéssel, semmint a napfény mennyiségével magyarázható – mondta el a LiveScience-nek Lalueza-Fox. A kutatók eddig úgy vélték, hogy a világosabb bőrszín fokozatosan kezdett kialakulni, rögtön azután, hogy fajunk elhagyta Afrika napfényes tájait és megérkezett Európába mintegy 40 000 évvel ezelőtt. A sötétebb bőrszín ugyanis akadályozza a napból érkező ultraibolya sugárzás felszívódását, ami pedig szükséges a csontképződésért is felelős D-vitamin termelődéséért.
Ám La Brana 1 erre alaposan rácáfolt, hiszen régen el kellett volna veszítenie sötétebb bőrszínét – mondta el Lalueza-Fox a LiveScience-nek. Vagyis a világosabb bőrszín kialakulása nem a napfény mennyiségéhez köthető. Valójában – állítják most a kutatók – az történhetett, hogy a szénhidrátban gazdag, de vitaminokban szegény gabonafélék fogyasztása, bár számos előnnyel járt, D-vitamin-hiányt okozott. Ez a probléma oldódott meg a világosodó bőrszínnel (és a D-vitaminban gazdag tej, a laktóz emésztésére való képesség kialakulásával).
A férfi genomja magyarázatot ad a Skandináviában élők babakék színű szemére is. A mezőgazdasági forradalom az északi területek kedvezőtlen körülményei miatt jóval lassabban ért el oda, ezért a mai skandinávok génállományukban több ősi „vadász-gyűjtögető” gént őriznek, így nagyobb esélyük van arra, hogy a tőlük származó szemszínt örököljék.
A kutatásból az is kiderült, hogy a La Brana 1 lelőhelye környékén élőknek közös ősük van azokkal, akik a szibériai Bajkál-tó közelében lévő Mal’ta-lelőhelyen éltek (teljes genomjukat néhány hónappal ezelőtt térképezték fel). Lalueza-Fox szerint ez azt jelzi, hogy genetikai folytonosság van a Közép- és Nyugat-Eurázsia népességében. Ezt az eredményt régészeti leletek is alátámasztják (beleértve a Mal’ta-lelőhelyet is), ezeken a területeken ugyanis egymáshoz nagyon hasonló Vénusz-figurák kerültek elő.
A La Brana-Arintero-barlangban véletlenül fedezték fel 2006-ban a két – La Brana 1-nek és La Brana 2-nek elnevezett – egyedhez tartozó csontmaradványokat. La Brana 1-ből jó állapotú DNS-t nyertek, La Brana 2 azonban hosszú ideig feküdt vízben, ezért DNS-e rosszabb állapotú. Most igyekeznek az ő genomját is feltérképezni, hogy pontosabb információt kapjanak a különös népességről.
