Az eurózóna és általában az unió három éve tartó pénzügyi és gazdasági válságának kezelésére újabb ötpontos javaslatot készített szerdán az Európai Bizottság, melyben a banki tőkekövetelmények átmeneti és jelentős szigorítását szorgalmazza. Az Európai Parlament képviselői szinte pártállástól függetlenül bírálták és késlekedéssel vádolták José Manuel Barrosót, a végrehajtó testület elnökét.

Három hetet adott az eurózóna válságának megoldására, azaz az európai bankok feltőkésítési tervének kidolgozására és a görög adósság egy részének leírására vasárnapi találkozóján Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök.

A svéd jegybank által Alfred Nobel emlékére alapított közgazdasági díjat a New York-i Egyetem tanára, Thomas Sargent és a princetoni Christopher Sims kapja az idén.

Ma délután ítélik oda a közgazdasági Nobel-díjat, és szakmai körökben két kutatót emelnek ki az esélyesek szűk táborából is: Robert Barrót és Paul Romert. Mindketten a gazdasági növekedés elméletével, és a technológiai fejlesztésnek a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásával foglalkoznak. A téma nagyon időszerű, de a díjat odaítélő bizottság olyan szakemberek tevékenységét ismeri el, akiknek teóriái az évtizedek során bizonyították hasznosságukat.

Részleteket nem árult el Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy államfő, de vasárnap este közölték, hogy az októberi uniós csúcsra és a G-20-ak novemberi találkozójára új tervvel rukkolnak elő, amely tartalmazza a banki feltőkésítés módszereit, az euróövezeti tagállamok szorosabb együttműködésének további keretét és a görög válságra adandó választ.

Részleteket nem árult el Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy államfő, de vasárnap este közölték, hogy az októberi uniós csúcsra és a G-20-ak novemberi találkozójára új tervvel rukkolnak elő, amely tartalmazza banki feltőkésítés módszereit, az euróövezeti tagállamok szorosabb együttműködésének további keretét és a görög válságra adandó választ.

Mindent megteszünk az euró védelmében – mondogatják másfél éve, a görög válság kirobbanása óta mind gyakoribb csúcstalálkozókon a valutaövezet tagországainak és a brüsszeli testületeknek a vezetői.

Németország besegít Görögországnak a gazdasági talpra állásban, ezért szakértőket küld Athénba, akik majd megmondják, mit és hogyan kéne csinálni, de úgy, hogy szó sem lehet az eurózóna elhagyásáról – erről állapodtak meg pénteken.

Fogynak a megtakarítások, elmaradnak a beruházások, nincs új hitel, a piac szűkül, megszűnnek a munkahelyek, növekszik a szegénység és az infláció. A kicsi, nyitott, egyre versenyképtelenebb magyar gazdaságban romlik forint árfolyama, emelkednek a kamatok, növekszenek az adósságterhek, mind az államé, mind a vég-, vagy akár hiteltörlesztésre képtelen leszakadó tömegeké – mondta pénteken Budapesten Bokros Lajos EP-képviselő, a Szabadság és Reform Intézet kuratóriumi elnöke.

Egyre növekvő veszélyeket érzékel az európai gazdaságokban az Európai Központi Bank (EKB), amelynek csütörtöki berlini kormányzótanácsi ülésén utoljára elnökölt a leköszönő Jean-ClaudeTrichet.

A júniusi előrejelzéséhez képest drámai mértékben rontotta a Kopint-Tárki kutatóintézet a magyar gazdaság mutatószámait: idén csupán 1,5, jövőre 0,5 százalékos növekedés várható, csökken a fogyasztás és stagnálnak a reáljövedelmek.

Kevésnek tűnik Athén erőfeszítése a válság leküzdésére, a magánbfeketetők pedig nem tolonganak Görögország megmentésére.

Három fokozattal alacsonyabb, A2-es minősítést adott az olasz államadósságra a Moody's. A hitelminősítő közvetve üzent a magyar kormánynak is, hiszen a devizahitelek rögzített árfolyamon lehetővé tett végtörlesztése miatt hét magyar kereskedelmi bankot helyezett megfigyelési listára.

Ultimátumot adott Görögországnak az Európai Unió: vagy reformálnak villámgyorsan, vagy nem kapnak pénzt. Tíznaponta kellene például egy-egy vállalatot privatizálniuk.

Életünket és vérünket Európáért, feltétlenül, de a hitünket nem adjuk. Nem mintha életünket, vérünket és hitünket bárki is kérte volna Európa részéről. S persze még zabot is mi kaptunk.

Vízágyúkat is bevetett a belga rendőrség Brüsszelben a tüntetők ellen, akik éppen azon megszorító intézkedéseket kérdőjelezték meg, amelyekbe a portugál kormány belebukott az uniós csúcs előestéjén, igencsak megnehezítve a krízisre adandó átfogó válasz megfogalmazását ünnepelni készülő állam- és kormányfők dolgát.

Cselekedjünk most – ezzel a szlogennel szerveztek a minap konferenciát Brüsszelben, hátha gyorsítani tudják a belső piac egységesítésének a folyamatát. Véletlenül, de néhány nappal azt követően, hogy a francia elnök és a német kancellár együtt sürgette a versenyképesség javítását. A versenyképességi tanács élén most fél éven át Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára áll.

Most, hogy önnön presztízsének drámai gyorsaságú lerombolását követően a magyar kormány megkezdte a visszavonulást a médiatörvény tökéletes európaiságát hangoztató, de a minden oldalról jövő bírálatok miatt tarthatatlanná vált érvrendszeréből, csak egy kérdés maradt: megússza-e a véleményszabadság korlátozása miatti, és az unióban példa nélküli megbélyegzés nélkül. A válasz: igen, ha megérti, miért került ebbe a helyzetbe.