Jó hír nincs, rossz akad bőven. Aki a borzongásból merít erőt, vegye elő a pénzügyi válság előrejelzéséből hírnevet szerző Nouriel Roubini új téziseit: az amerikai gazdaság legkésőbb 2013-ban recesszióba süllyed, az eurózóna már most a szakadék szélén inog, Kína pedig úgy fékez, hogy a kocsi utasai a szélvédőn át távoznak.

A magyar gazdaság mindössze 0,3 százalékkal bővülhet jövőre, lassabban, mint ahogy a Kopint-Tárki szeptemberben gondolta. A cég borús prognózisa is csak akkor áll, ha létrejön az IMF megállapodás.

A jegybank és a fenntartható költségvetés a kulcs a hitelkerethez - tudtuk meg a rosszul induló IMF-tárgyalások kapcsán.

Mifelénk aztán könnyű elveszni az időben. Fónagy János államtitkár a minap jelentette be, hogy „nemzetstratégiai” célból az állam részvénytöbbséget szerzett a magyar honvédség fő járműszállítójában, a győri Rábában, aminek nyomán munkahelyek sokasága keletkezhet, s beszállítóként a kis- és közepes vállalatok is nagyobb szerephez jutnak.

Három év után először sikerült kitermelési plafonban megállapodni az Olajexportáló Országok Szervezetében (OPEC). A tizenkét tagállam megegyezett: napi 30 millió hordóban állapítják meg a termelés felső határát, vagyis lénye gében elfogadják a kialakult piaci viszonyokat.

Ismét megjelenik Kornai János "A hiány" című könyve, amely az 1980-as első publikálás után elsőként törte át a keleti és a nyugati közgazdasági gondolkodás között emelt falakat.

Egyelőre gyorsít az amerikai gazdaság, erre utal a Citigroup meglepetésindexe, de jövőre visszavehet az iramból, ahogy az eurózóna gazdaságai ismét recesszióba csúsznak. Ebben a helyzetben kellett egyensúlyt találnia az amerikai jegybanknak, amely alacsony kamatot ígér 2013-ig. S ezen most sem változtatott.

A piacok hétfőn idegesen reagáltak, mert az uniós csúcstalálkozó újra nem adott választ a válságkezelés mikéntjére. Kérdés az is, a felvázolt lépések a brit vétó nyomán miként jelentenek szigorúbb kereteket. A Standard and Poor's figyelmeztetése után a Moody's hitelminősítő is hasonló bejelentésre szánta el magát.

A franciák pezsgőt bontanak, mert már-már vert helyzetből kormányközi szerződéssé enyhítették a nagyobb berlini vágyakat. A németek úgy tesznek, mintha örülnének, de durcásak, mert fő céljukat, az alapszerződés módosítását nem érték el. A lázadó britek pórul jártak.

Szabály az szabály, az aranyszabály meg aranyszabály, s ha ez utóbbit is rögzítik az együttműködni hajlandó tagállamok, akkor a jövőbeli válságok elkerülhetők lesznek – ez a német nézet minden bizonnyal felülkerekedett a sorsdöntőnek ítélt uniós csúcson.

A korábban számítottnál nyolcmilliárd euróval több, összesen 114 milliárd euró pótlólagos tőkebevonásra lesz szükségük európai bankoknak, hogy az államadóssággal kapcsolatos kitettségüket megnyugtatóan kezelni tudják.

Mario Draghi elnök szerint az EKB az uniós alapszerződés miatt nem finanszírozhatja a kormányokat, vagyis nem kellene államkötvényeket vásárolnia. Sürgette viszont az eurózóna tagállamainak új fiskális megállapodását. A piacok meghökkentek.

Az uniós állam- és kormányfők sorsdöntőnek kikiáltott csúcstalálkozója előtt az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa csütörtökön megint csökkentette az irányadó kamatot 0,25 százalékponttal egy százalékra. A délutáni sajtóértekezleten derül ki, milyen további intézkedéseket jelent be a hitelezés szűkülésének megállítására és az államkötvények vásárlásának felpörgetésére. Ez attól függ, a csúcson megszületik-e az új fiskális megállapodás. De ha nem, vajon súlyosbítaná a válságot az EKB?

Alkut éppen hozhat magával az uniós csúcs, de megoldást nem, mert a németek nem hajlandók elismerni, hogy fizetésimérleg-válságról van szó. S azért tagadják ezt makacsul, mert különben be kéne látniuk, hogy a krízis kirobbantásában maguk is részt vettek. Legalábbis ez a véleménye Martin Wolfnak, a Financial Times elemzőjének.

Vonakodva vezetik a németek az uniót, a franciák befolyása megcsappant, a britek különállásukkal nehezíthetik az alkut, az írek engedményeket követelnek, a finnek tiltakoznak a többségi szavazás ellen, a csehek nem mutatják be a költségvetést Brüsszelnek a büdzsé parlamenti elfogadása előtt, a federalista lengyelek örülnek, hogy saját valutájuk van. A sorsdöntő csúcs előtt majdnem több a vitatéma, mint a közös pont. De a tét óriási.

Többkörössé válik az eurózóna Merkel és Sarkozy javaslataival – véli Rácz Margit, a Világgazdasági Kutatóintézet kutatási igazgatója.

A mindenféle adóemelést ellenző amerikai republikánusok elutasítják a demokrata Barack Obama elnöknek a középosztálynak kedvező adócsökkentési ötletét, mert a kieső bevételt a tetemes deficit miatt a leggazdagabbakra kivetendő különadóval kellene ellentételezni.

Leminősítési megfigyelőlistára helyezett 15 eurótagállamot, köztük a legjobbakat a Standard & Poor's. Rendszerszintű kockázatokat emlegetnek.

A felkelő napenergia országával, Kínával újabb kereskedelmi vitát kezdeményez a jövő évi választásokra készülődő Egyesült Államok. Hat amerikai napelemtábla-gyártó panaszt tett a nemzetközi kereskedelmi ügyekben illetékes hatóságnál, amely megalapozottnak találta az aggodalmat, így a kereskedelmi minisztérium vizsgálatot indíthat, hogy a kínai cégek valóban tisztességtelenül árazzák-e a termékeket.