Éles vita folyt a Történelemtanárok Egyletének (TTE) rendezvényén a kísérleti ötödikes és kilencedikes tankönyvről. Ez az esemény is igazolta: elhibázott döntés volt szétverni a hibái ellenére is jól működő, sokszínű tankönyvpiacot. A vitatott könyvekből jelen pillanatban is több ezer gyerek tanul.

Miért? Miért? Miért? – ez a kérdés visszhangzik folyamatosan a fejünkben, amikor a szakképzés átalakításának értelmét próbáljuk felfedezni. Semmilyen elérhető adat vagy statisztika nem igazolja ugyanis azt a lépéssorozatot, amit Orbán Viktor kormánya művel 2010 óta. Holott kétségtelen, hogy akkor, amikor a miniszterelnök az előző ciklusban megalakította második kormányát, a szakképzési rendszert számos probléma terhelte.

Az ellenzéki képviselők versenyt futottak az idővel, hogy kérdéseket tehessenek föl Balog Zoltán humánminiszternek az oktatási bizottság eredetileg erre a célra hivatott ülésén. A miniszter által mondottak több esetben sem felelnek meg teljesen a valóságnak.

Mindenki szerint jó irány a kilenc évfolyamos képzés, de a többség kételkedik abban, hogy a kormány jó irányba viszi el az oktatási folyamatokat. Pokorni Zoltán ugyanazt mondja, amit a szakértők, de aztán őket bírálja. A szakértők meg az erkölcsről beszélnek. Ónody-Molnár Dóra oktatási konferencián járt, amelyen az államtitkárság, hiába hívták, nem képviseltette magát.

Hitlert rokonszenves személyiségként ábrázolta, Horthyt pedig idealizálta annak a tankönyvcsaládnak az egyik kiadványa, amelyet most egyéves huzavona után visszavonat a humántárca.

A kormány meg akarja szüntetni a kommunikáció szakot a felsőoktatásban. Vagy éppen nem akarja. Egyelőre csak az biztos, hogy nyilatkozatháború zajlik az ügyben. Azt viszont nem tudni, miként alakítanák át a képzési rendszert.

A nemzetgazdasági miniszter levélben fordult lapunkhoz, és egy korábbi állításunk helyesbítését kérte. A tárcavezető ugyanis a múlt héten arról beszélt az iparkamarában, hogy ötvenezer gyerek tűnt el a szakképzésből, s ők hiányoznak a gazdaságból, mire lapunk azt írta, a nemzetgazdasági miniszter téved. Állításunkat fenntartjuk.

Szinte férfiak nélkül beszéltek tegnap a nőket érő munkaerő-piaci hátrányoktól. A férfiak hiánya azért is volt különösen fájó, mert a rendezvény fókuszában éppen ők álltak: a férfi- és az apaszerep megváltoztatása nélkül nincs értelme a nemek egyenjogúságáról beszélni.

Karácsony előtt jelent meg az a pályázat, amelyet a kormány az iskolafenntartó egyházaknak írt ki – számoltunk be lapunkban január elején. Felvetődött a kérdés, nem sértette-e meg a kormány a szektorsemleges oktatás elvét, hiszen az alapítványi fenntartóknak évek óta nem írt ki hasonló témakörben pályázatot.

Több tízezertől több százezer forintig érheti kár a pedagógusokat segítő szakértőket, és az álláshelyeik is veszélyben vannak. A Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik) ugyanis számos feladatot átcsoportosított idén a kormány.

Orbán Viktor az igazságkereső magyarokról, Parragh László a tudásalapú társadalom fontosságáról beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara évnyitó rendezvényén. Mindketten a szakképzés átalakítása kapcsán hökkentették meg hallgatóságukat. Varga Mihály gazdasági miniszter pedig tévedett.

Az ombudsman keményen bírálja a pedagógusok minősítési rendszerét, s a bevezetése álláspontja szerint sérti az alkotmányt. Az érintett szakszervezetek szerint nem csak az alkotmányossággal van baj.

Az elmúlt években megsokszorozódott a prostituáltakat érintő szabálysértési eljárások száma, s ezzel együtt az őket sújtó pénzbírság is. Kelet-magyarországi nők tömkelege próbálja így eltartani a hozzátartozóit.

Négy év gimnáziumot vagy szakközépiskolát kettő évbe nyilván nehezen lehet belepréselni – nyilatkozza lapunknak Czomba Sándor, az Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, aki azt állítja: egy jó szakember érettségi nélkül is képes megállni a helyét a magyar munkaerőpiacon.

Halálosan elegem van mindenből. Hiába küzdök, küzdünk, hiába az eredmény, az emberek összefogásával fejlesztett integrációs munka sikere, a közeg, amiben működünk, megfojt. Ülök itt, magamba zuhanva, ma már nem sikerült lepleznem az elkeseredésemet a kollégák előtt, és folyton azt kérdezem: Mi közöm van nekem, nekünk a Buda-Cash mocskos ügyeihez? Nem is halottam róluk soha…. Milyen ország ez? Azt hiszem, tényleg nincs kiút. Ezeket a kétségbeesett mondatokat írta Ritók Nóra, az Igazgyöngy Alapítvány igazgatója, aki 15 éve dolgozik azon, hogy a művészeti oktatáson keresztül növelje a harmadik világbeli nyomorban élő gyerekek kitörési esélyeit.

A kormánypárti képviselők tartózkodása miatt az Országgyűlés igazságügyi bizottsága elutasította azt a határozati javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a parlament vitázzon a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó isztambuli egyezmény (IE) ratifikálásáról. Az előterjesztést Szelényi Zsuzsanna, az Együtt politikusa nyújtotta be.