Ehhez képest a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja azt mondja: valóban létezik olyan államtitkári terv, amely szerint megszűnne a kommunikáció szak, s újságírást csak a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen lehetne tanulni a jövőben.
|
Már évekkel ezelőtt is szabad egyetemért tüntettek a hallgatók
Reviczky Zsolt |
Egyelőre tehát nem lehet tudni, miként alakítják át a képzési rendszert. Az viszont tény, s erre lapunk is többször fölhívta már a figyelmet, hogy a tavaly nagy körítéssel bejelentett felsőoktatási koncepció valóban tartalmaz olyan kifejezéseket, mint „felsőoktatási intézményhálózat racionalizálása”, „profiltisztítás és specializáció” vagy épp a „képzési szerkezet racionalizálása és a finanszírozás ehhez történő igazítása”.
Ez történik most. Ráadásul a kormány a jelek szerint a felsőoktatást is olyan jelszavak mentén akarja átalakítani, mint amilyeneket a szakképzés reformja kapcsán használ. A koncepcióban nincs szükség bölcsészekre és a társadalomtudományi képzésben részt vevőkre, ellenben a műszaki és természettudományos képzést bővíteni kell, hiszen – így a már ismert indoklás – a felsőoktatásnak is a gazdaság igényeit kell szolgálnia.
Igaz, semmilyen munkaerő-piaci felmérés vagy kereseti statisztika nem igazolja a bölcsész- és társadalomtudományos képzések – ezen belül a rendkívül sikeres kommunikációs szakok – üldözését.
Egyetemi forrásaink azt mondják, támogatják a szakok racionalizálásának gondolatát, de az nem jelentheti a szakok megszüntetését. Úgy tudjuk, a minisztérium folyamatosan dolgozik a képzési portfólió konszolidálásán. Erre a területet ismerő forrásunk szerint van ésszerű magyarázat: a bolognai átállást ugyanis rosszul menedzselték az intézmények, vagyis az egyetemi képzéseiket az alapszakokra is „kimenekítették”.
Így burjánzanak az alap- és mesterszakok számos intézményben, s ezért a hallgató nehezebben vált szakot az alapképzés után, valamint a rendszer felesleges oktatói kapacitást is leköt. A racionalizálás lényegét azzal tudnánk illusztrálni, hogy az a diák, aki „turizmus–vendéglátásra” jelentkezik, alapszakon valójában gazdasági és menedzsmentismereteket kap.
Egy esetleges racionalizálás után az alapszak a nevében is menedzsment és gazdasági szakismeret lenne, és ha a diák professzionalizálódni akarna, akkor mesterszakon folytathatná a turizmusra szűkített tanulmányait. Az ilyen jellegű átalakítás azonban semmiképpen sem azonos a bölcsészek üldözésével vagy a kommunikációs szakma állami monopolizálásával.
Ludovika: Nem is igaz
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem cikkünkre reagálva csütörtökön közleményben jelezte: Maruzsa Zoltán helyettes államtitkár kérésére 2015. február 25-én összeült a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészet- és Társadalomtudományi Bizottsága, ahol nem volt szó arról, hogy a javaslatban megszüntetendőként feltüntetett Kommunikáció- és Médiatudomány BA szakot a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen hirdetnék meg. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem képzési profiljában nem is szerepel a kommunikáció alap-és mesterképzés. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait nem is az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hanem a közigazgatás-fejlesztésért, az igazságügyért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek közösen gyakorolják, így az egyetem képzési szerkezetét is a fenntartók határozzák meg, és nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Ez azt is jelenti, hogy az EMMI egyeztetésein nem is kerülhet sor az NKE képzési rendszerének megvitatására.
