– Mi százmillió forintot tartottunk az ÉRB Bankban. Az alapítványnak és az iskolának két betéti számlája volt. Ha mindkét betét után kapunk kártalanítást, akkor is odaveszett 40 millió forintunk. De felesleges áltatni magunkat. A 30 millió forint a kártalanítás maximális összege, ennél valószínűleg kevesebb lesz az a pénz, amit visszakapunk – mondja.

És mit okoz ez az iskola működésében? Az egyik számlán 16 különböző pályázat pénzei vannak, főleg norvég, svájci és uniós forrásokból. A projektek el is indultak, valószínű, hogy ezek során a béreket nemigen tudják kifizetni. Ezenkívül elveszni látszanak azok az adományok, amelyeket szintén lekötött az alapítvány. – A gyerekek gyógyszereinek kiváltására is félretettünk. Januárban például 120 ezer forintot költöttünk arra, hogy ne kelljen elhúzódó fájdalmakkal, lázzal küszködniük azért, mert nem tudják kiváltani a gyógyszereiket. E segítség nélkül nem tudják az egyenként is több ezer forintnyi gyógyszerköltségeiket kifizetni. Lekötöttünk továbbá öt-ötmillió forintot. Ezeket két nemzetközi alapítványtól nyertük. A díjainkat vész esetére tartalékoltam – mondja.

És hogy miért van szüksége egy megbízhatóan működő, nagyrészt állami feladatot átvállaló alapítványnak vésztartalékra? – Damoklész kardja állandóan a fejünk felett lebeg. A költségvetés tervezésének vitájakor évről évre attól rettegünk, hogy az alapítványi iskolafenntartókkal számol-e a kormány – utal arra, hogy 2010 óta egyre érzékelhetőbb tendencia, hogy a kormány nem akarja finanszírozni a közoktatásban működő alapítványi iskolákat.

A brókerbotrány most elsodorta azokat a pénzeket is, amelyeket magánadományozók adtak össze azért, hogy Toldon beindulhasson egy olyan projekt, amelyben valódi munkalehetőséghez juthattak volna tartósan munka nélkül élő emberek. – Takarékosak voltunk, arra törekedtünk, hogy kiszámíthatóan működjünk, és most úgy fest, minden elveszik – fakad ki Ritók Nóra, aki elmondja azt is: ahhoz, hogy az iskolában dolgozó pedagógusok és alkalmazottak megkaphassák a fizetésüket, hárommillió forint kölcsönre lenne szükség minden hónapban, amíg a zárolást fel nem oldják, és a pénzéhez újra hozzá nem fér az alapítvány.

Megkerestük az emberi erőforrás minisztert – ő az Igazgyöngy Alapítvány tevékenységét számos fórumon elismerte –, hogy a szervezet számíthat-e a kormány segítségére. „Amennyiben az érintett alapítvány kéréssel folyamodik miniszter úr felé, ő azt jóindulattal vizsgálja meg" – ezt a választ kaptuk Balog Zoltán kabinetjéről. A miniszteri segítségtől függetlenül a tárca is lép az ügyben: mivel az Igazgyöngy és az Emmi között köznevelési szerződés van hatályban, a szakterület annak ellenére észlelte a problémát, hogy azt az alapítvány külön jelezte volna. Abban a pillanatban, ahogy a zárolás miatt az alapítvány új számlát nyit, a tárca azonnal utalja a botrány miatt visszatartott kiegészítő támogatást.