„Mint kés a vajban” – így szemléltette egyetemi forrásunk a kancellárok működésének első hónapjait. Iróniát gyanítottunk e kijelentése mögött, ám világossá vált: a kisebb konfliktusok ellenére valóban sikeresnek mondható a kancellárok működése. A kancellárok jelentős többsége már túl van az első nagy megméretésen, az intézmények új szervezeti és működési szabályzatának megírásán, annak akadémiai emberekkel, rektorokkal való elfogadtatásán.

Egy-két kivételtől eltekintve a vártnál sokkal kevesebb ütközet jellemezte a folyamatot. A legtöbb egyetemen és főiskolán már első nekifutásra sikerült elfogadtatni az új szmsz-t, amelynek tartalmaznia kell a kancellári intézmény bevezetéséhez kapcsolódó szervezeti átalakításokat. Köztük azokat, amelyek újraszabályozzák az intézményeken belül a vezetői hatásköröket.

Tavaly ősszel egyetemi forrásaink még azt jósolták, hogy az szmsz elfogadtatása nem megy majd simán, az lehet majd az első olyan konfliktus, amelynél megbénulhat az intézmények működése azzal, hogy a szenátusok visszadobják a kancellárok előterjesztéseit. Most már látszik, nem így történik.

Az akadémiai vezetők többsége, úgy fest, tudomásul vette, hogy a kancellárok hatásköre a dékánok és rektorok rovására növekszik. A nyílt konfliktus felvállalása helyett – ahogy forrásunk fogalmazott – az intézményvezetők „hátradőlnek”, és mivel hatáskörük nagy részét elvette a kormány, csendben nézik, mit tud majd kezdeni a korábbi évek forráskivonása miatt fölhalmozódó problémahalmazzal a fenntartó minisztérium embere, a kancellár.

Mert pénz pontosan ugyanannyi van a rendszerben, mint tavaly, és az Orbán-kormánynak már négy éve nem sikerül finanszírozási rendeletet készítenie. Vagyis a pénz ismeretlen logika szerint kerül az intézményekhez, leginkább „kijárásos” alapon. Az első nagyobb ütközetre az általunk megkérdezett vezetők akkor számítanak, amikor az államtitkárság belefog az intézmények profiltisztításába, a szakok racionalizálásába.

Mivel a kormány által is jóváhagyott felsőoktatási stratégia tartalmazza a profiltisztítást, ez bizonyosan húsbavágó átalakítás lesz. A kormány deklarálta: nem zár majd be intézményeket, de azt meg akarja határozni, melyik intézmény milyen profillal működhet. A kancellári rendszer sikeressége akkor dől majd el, ha elindul a racionalizáció: kérdés, hogy azt is sikerül-e olyan hatékonyan levezényelni, mint az új szmsz-ek kialakítását.