Személyes okok is hozták Keith Jarrettet Budapestre, legalábbis ezt mesélte két szám között: a nagymamája magyar volt. Erről persze nekem rögtön Molnár Gál csöppet sem politikailag korrekt tréfája jutott eszembe, amikor meglátta a barnára sült antikváriusnőt, Simónét: „nini, zsidó néger!” Jarrettre fordítva a történetet: Ornette Coleman mondta neki egyszer, amíg improvizált, hogy „feketének kellene lenned”. Tudom, dolgozok rajta.

A fekete-fehér színei sorozat következő koncertjén Baranyay László ad francia estet a Zeneakadémia Solti Termében április 27-én. A műsoron Couperin, Rameau, Ravel és Debussy művei szerepelnek egymás tükrébe állítva. (x)

Csodagyerek, nemzetközileg ünnepelt sztár, meg nem értett művész, önpusztító zseni. Úgy improvizált, mint a dzsessz legnagyobbjai – s ha úgy tartotta kedve, be is állt közéjük jammelni. A csütörtökön kezdődő Cziffra György Fesztivál apropóján a hányatott sorsú zongoraművészről kérdeztük az utódokat.

Kinek szól a művészet? Hogyan lehet két leütött hangból szerelmet varázsolni? Kiszámított perfekció vagy improvizáció? Urbanovits Krisztina színművész és Balázs János zongoraművész más-más eszközökkel, elképzelésekkel, de ugyanúgy a csodát keresi minden előadáson.

Nem csupán zenei, de sakkzseni is, aki meggyógyítaná Mozartot, és egy napra Justin Bieber bőrébe bújna. A szlovén kultúra napja alkalmából Budapesten fellépő ifjú zongoraművésszel, Urban Staničcsal készítettünk villáminterjút.

A csodagyerek-lét a világ legtermészetesebb dolgának tűnt számára, és attól sem jött zavarba, hogy zenei zsenialitása mellett különleges matematikai képességeire is felfigyeltek. Hét és fél évesen önálló szólóestet adott, 12 évesen pedig már a Carnegie Hallban debütált. Most, 47 évesen a Budapesti Fesztiválzenekarral közös koncertjén hallhatja a közönség a görög zongoraművészt, Dimitrisz Szguroszt.

Éppen egy éve, a kultúra napján Orbán Viktor miniszterelnök jelenlé­tében mutatták be a Bogányi-zongorát a Zeneakadémián. Azóta kettő kelt el a csodazongoraként emlegetett hangszerből – tudtuk meg a Kossuth-díjas Bogányi Gergelytől. A Magyar Közlönyben tavaly megjelent tíz darab állami megrendelésről még egyeztetnek. A művész további fejlesztéseket tervez.

Natalia Strelchenko orosz származású norvég zongoraművész férjét gyanúsítják a világhírű zenész meggyilkolásával.

Mindegy, hogy életében először játszik zongorán vagy Debussyt ad elő emlékezetből, a reptéri zongorát minden alkalmi zenész imádja. Meglátogattuk Ferihegy legújabb attrakcióját, amely feldobja a várakozás óráit.

Pontosan nem lehet tudni, miért lett annyi művésznek hirtelen elege a hagyományos zongora látványából és hangjából, mindenesetre újabb kísérlet indult a hangszer megújítására.

Tíz Bogányi-zongora megvásárlásáról döntött a kormány. A hangszerek magyarországi és külföldi közintézményekbe kerülnek. A határozat a pénteki Magyar Közlönyben jelent meg.

Fekete-fehér, extravagáns kinézetű Peugeot–Pleyel hangversenyzongora prototípusát csodálhatják meg az érdeklődők – más régi Pleyel hangszerek mellett – április 26-ig, a Vigadó Galériában.

Az Új Széchenyi Tervtől elnyert 217 millió és az MNB-től kapott 60 millió forintos támogatás segítségével fejlesztette ki a Zengafons Kft. a résztulajdonos Bogányi Gergely ötletéből és közreműködésével a teljesen új formatervezésű és hangzású zongorát.

Azt nehezen tudnám megmondani, mi a tavaszi fesztiválos Ránki-koncertek tanulsága. Nyilván az az első, hogy ámulat, délelőtt három, este másik három Mozart-zongoraverseny, kiegyenlítetten, precízen és elegánsan. Este talán idegesebb volt a zongorista, elég határozott kéz-, majd fejrázással küldte el a teremben megjelenő fényképészt, akit cserébe mindenki utálni kezdett, bár csak a munkáját végezte volna, szegény.