galéria megtekintése

Bogányi a házát is ráköltötte

6 komment


Szemere Katalin

Éppen egy éve, a kultúra napján Orbán Viktor miniszterelnök jelenlé­tében mutatták be a Bogányi-zongorát a Zeneakadémián. Azóta kettő kelt el a csodazongoraként emlegetett hangszerből – tudtuk meg a Kossuth-díjas Bogányi Gergelytől. A Magyar Közlönyben tavaly megjelent tíz darab állami megrendelésről még egyeztetnek. A művész további fejlesztéseket tervez.

Bogányi Gergely zongoraművész azért kezdett bele annak idején egy újfajta hangszer megalkotásába, mert nem találta azt a zongorát, amely a legjobban megfelelne ízlésének. Szakembereket keresett a kivitelezéshez, és elkészült az áramvonalas csoda a vágyott hangzással. Számos lényeges részletben különbözik a mai modern zongoráktól. A „lelke", az úgynevezett rezonáns lap nem fából készült, hanem több különböző rétegű karbonkompozitból. A páncéltőke is új formájú. A zongora kikísérletezett egyedi mechanikáját a németországi Louis Renner cég készíti és szállítja.

Saját tőke és támogatás

Mint Bogányi többször is hangsúlyozta: a zongora prototípusa hét évig készült. A munkát több mint hét évig maga finanszírozta, 2012-ben egy startup vállalkozást alapítottak, a szendehelyi székhelyű Zengafons Kft.-t, amit külső tőkével segítettek a további kísérletezéshez. Mintegy 126 milliós uniós támogatásból, illetve 76 millió forintos önrészből tökéletesíthették a hangszert. A Magyar Nemzeti Banktól további 60 millió forintot kaptak.

 

A cég második ügyvezetője a Nemzetgazdasági Minisztérium volt államtitkára, Komoróczki István volt, aki 2015 szeptemberétől az ­Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) magyar tagja. A jelenlegi ügyvezető Némethné Horváth­ Marianna.
A Magyar Közlönyből tudható: 2015 áprilisában tíz Bogányi-zongora megvásárlásáról döntött a kormány. A hangszerek magyar és külföldi közintézményekbe kerülnek. 764 millió 54 ezer forintot kellett félretennie július 15-ig erre a célra az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Már folyik erről az egyeztetés.

Az elmúlt egy évük, mint mondja, a zongora továbbfejlesztésével és a gyártás kialakításával telt. A prototípusnál kizárólag arra koncentráltak, szakmailag jó legyen a hangszer, a fejlesztések során a súlyra, a szállíthatóságra, az összeszerelési technikára is figyeltek.

Magánember is vásárolt

A nemzetközi sajtóbemutató után világklasszis művészek akarták kipróbálni, de fizikailag és logisztikai­lag összeegyeztethetetlen volt mindenhová eljuttatni a hangszert. A külföldi lapok is arról írtak, milyen jó, hogy Liszt hazájában megszületett egy újfajta zongora. Tavaly a Milánói Expón bárki kipróbálhatta. Az azerbajdzsáni pavilon igazgatója például gyakran járt oda zongorázni. Nem bánja Bogányi, hogy nem csak művészek zenéltek vele. Bár sokan kedvelték és a csodájára jártak, konkrét megrendelés eddig nem érkezett Olaszországból. Legközelebb Amerikába viszik a zongorát, a Newport Piano Festivalra, ősszel a tervek szerint a Távol-Keleten mutatják be, de ez akkora költséggel járna, hogy egyelőre komoly fejtörést okoz.

Bogányi Gergely kamaraterembe illeszthető zongorán dolgozik már
Bogányi Gergely kamaraterembe illeszthető zongorán dolgozik már
Szabó Miklós / Népszabadság

Eddig négy zongora készült, abból már kettőt eladtak. Nem hangversenyterembe került egyik sem. Alig száradt meg a lakk rajta, elvitte egy magánember. Annyit árulhatott el róla Bogányi Gergely, hogy az illető európai. A másikat pedig a bazilika melletti luxuskategóriás, már a nyitása utáni hónapban több nemzetközi díjat besöpört Aria Hotel vásárolta meg.

Olcsóbb egy Steinway

Arra a felvetésünkre, hogy az ára (több mint 60 millió Ft) nem tartja-e vissza a vásárlókat – hiszen a legkiemelkedőbb koncerttermekben lévő Steinway zongorák kevesebbe kerülnek –, határozott nem a válasz. Akikkel eddig tárgyalt, azt mondták: ilyen kinézetű és minőségű zongora drágább is lehetne. Az előállítása különösen költséges, külön iparág, a karbonkompozit technológiát­ előállító know-how is belépett a zongorakészítésbe. Az idén várhatóan 8-10 zongora jön ki a manufaktúrájukból. Erre remélhetőleg lesz kereslet is, a művész ugyanis már minden pénzét belefektette a zongorakészítésbe, a nyáron a házát is eladta.

Új dizájnzongorát nem terveznek Bogányiék, csak különböző méretűt – például kamaraterembe vagy kisebb szobába. Ezen már dolgoznak is. Sőt megkeresték azzal, hogy más hangszereken is dolgozhatnának, például fúvósokon. Ehhez már egy fejlesztőközpontot kell kialakítani. Elvben nem zárkózik el, de időt nem tudja, honnan varázsol magának.

Száz éve az első valódi innováció

Sokan hasonlítgatták hangszerét a Peugeot-zongorához. Erre a művész azt válaszolja, abból csak egy darab készült és a nagy múltú gyár sajnos be is zárt néhány évvel ezelőtt, és mivel a hangszerrel sosem volt egy városban, sajnos nem tudta kipróbálni. Különleges formatervezésű, de a belső konstrukciója a régi zongorákkal megegyezik, akárcsak a többi dizájnzongora esetében. Ezzel ellentétben a Bogányi-zongora áramvonalas formája is a hangzást segíti. Nevetséges és felületes pletykának tekinti, hogy a Peugeot-ról koppintották volna az ő hangszerét. Nyolc-kilenc éve már készen állt a Bogányi-zongora terve, ami dizájnban szinte teljesen megegyezik a maival, erre bizonyítéka is van. Ekkor még hozzá sem kezdtek a Peugeot-zongorához, amelyet a Pleyel manufaktúrával közösen hoztak ki. Ráadásul a dizájner szakmai fórumokon állítják, a két hangszer teljesen más konstrukció, bármennyire hasonlít első blikkre. A Bogányi-zongora lényege, hogy – az elmúlt száz évben először – újragondolta technológiailag és hangzásában a hangszert. A nemzetközi média, a The Guardian, a Reuters vagy az AFP francia hírügynökség cikkei is ezt erősítették meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető