Mindegy, hogy életében először játszik zongorán vagy Debussyt ad elő emlékezetből, a reptéri zongorát minden alkalmi zenész imádja. Meglátogattuk Ferihegy legújabb attrakcióját, amely feldobja a várakozás óráit.
hirdetés
Az Isztambulba tartó idős hölgy nem hisz a szemének: hosszasan nézi a „Játssz rajtam!" feliratot, aztán gyanakodva továbbáll. Vélhetően kandikamerát sejt a dologban, mindenesetre készít egy fényképet a furcsa jelenésről. Mit keres egy magányos pianínó a repülőtéren?
Teknős Miklós
A hároméves Lindan életében először játszik zongorán. Eleinte nem is túl bátor: csupán egy-egy hangot üt le, aztán elszalad. A furcsa szerkezet azonban izgatja a fantáziáját, ezért mindig visszatér, hogy egy kicsit több időt töltsön a billentyűk társaságában. Végül egészen felbátorodik, és már két kézzel klimpíroz, édesapja mosolyogva videózza. Hosszú az út Vietnamig, remek, hogy a kislányt ennyire leköti valami várakozás közben. Lindan szerint nagyon jó dolog, hogy itt ez a zongora, ő mindenhová rakna a reptéren, hogy valamennyi utas játszhasson egy kicsit.
Egyelőre egy pianínó várja a vállalkozó kedvű utasokat a Liszt Ferenc repülőtér 2B termináljában. A hangszer a Gödöllői Művészetek Házából érkezett az épületbe a Rotary Club segítségével, és egyelőre teszt-üzemmódban működik: a reptér vezetősége arra kíváncsi, miként reagál rá az utazóközönség, volna-e igény több hangszer kihelyezésére.
Teknős Miklós
Nos, az első tapasztalatok alapján nagyon is: jobb napokon szinte szünet nélkül szól a zene. Különösen az orosz és a kínai járatok indulása előtt sok az önjelölt zongorista, a várakozók pedig hálásan megtapsolnak minden próbálkozót. Van, aki csak néhány hangot pötyög, mások vágyakozva nézik a billentyűket, de nem mernek leülni a zongoraszékre. Nem így a Londonba tartó Nathan, aki kisfiával együtt koncertezik.
Teknős Miklós
hirdetés
A férfi saját szerzeményeit adja elő a jelenlévők nagy örömére, fia pedig először egy, aztán két kézzel segít be a papának. „A basszusgitárt már megismertettem vele, most legalább kipróbálhatunk egy igazi zongorát is" – mondja az autodidakta zenész angol férfi, aki szerint briliáns ötlet a reptéri zongora. Az utasok mellett a dolgozók is lelkesen fogadták a hangszert: az egyik nyári munkán lévő egészségügyi dolgozóról például kiderült, hogy kész zongoraművész.
Hajléktalanon segített a hangszer
A floridai Sarasotában egy hajléktalan férfit videóztak le, miközben csodálatosan zongorázott egy közösségi hangszeren. A felvétel pillanatok alatt elterjedt az interneten, a készítők pedig gyűjtést rendeztek a korábbi tengerésztiszt Donald Gould javára, akinek saját bevallása szerint ez az utolsó esélye az életben.
A szívmelengető történetről a nagy amerikai tévécsatornák is beszámoltak, a férfinak azóta ideiglenes lakhelye lett, és szép summa gyűlt össze arra, hogy új életet kezdhessen.
Kicsivel később Debussy Suite bergamasque-jának harmadik tétele tölti be a teret. Az előadó, Győri Anna éppen Jordániába utazik nyaralni, és roppantul megörült a zongorának, mivel maga is tizenkét évig játszott a hangszeren. „Óriási ötletnek tartom, jó értelemben véve megdöbbenti az embereket, és közelebb hozza a zenét hozzájuk."
Hasonló kezdeményezés több európai városban is indult, Genfben például színesre festett hangszerek lepték el a várost. A virágóra közelében, a tóparton álló zongora körül rendre nagy a tömeg: a járókelők egymással versenyeznek, ki tud szebb darabot játszani. A prágai reptéren Maan Hamadeh libanoni zongoraművész úgy megörült, hogy zenementes nyaralása után végre ismét zongorát lát, hogy teljesen belefeledkezett a játékba. Frenetikus, Celine Dion-slágerbe oltott Für Elise-parafrázisának felvétele több mint 23 milliós nézettséget produkált a YouTube-on.
hirdetés
Néhány felhőtlen percet bizonyosan szerez a ferihegyi zongora az utasok számára. S ki tudja? Ennek sikerén felbuzdulva talán hamarosan a fővárost is ellepik a nyilvános hangszerek.
