Mint minden évben, ezúttal is nagy érdeklődés mellett került sor a Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézetének (IISS) Temze-parti székházában a világpolitika alakulását összefoglaló éves jelentés bemutatására. Nem okozott meglepetést, hogy a kötet legfontosabb megállapításait ismertető vezérigazgató, John Chipman szerint a nemzetközi stratégiai képet a pénzügyi-gazdasági válság, illetve az a bizonytalanság árnyékolta be, hogy a George W. Bush elnöksége alatt meggyengült Egyesült Államok milyen válaszokat ad a kihívásokra.

Oroszország 2,2 milliárd dolláros hitelt nyújt Venezuelának fegyvervásárlásra - közölte Hugo Chávez vasárnap, visszaérkezve 11 napos nemzetközi körútjáról, amelynek egyik állomása Moszkva volt. Chávez rendszere 2005 óta már több mint négymilliárd dollár értékben vásárolt fegyvereket, köztük Szuhoj repülőgépeket, T-72-es harckocsikat, sőt Oroszország segítségével felhúztak már egy Kalasnyikov-gyárat is. Ezúttal további 92 harckocsi, illetve Szmers (S-300-as) légvédelmirakéta-rendszer beszerzése is szerepel a megállapodásban.

Barack Obama amerikai elnök meghosszabbította egy évvel a Kuba elleni kereskedelmi embargót, bár a tavalyi elnökválasztási kampány óta azt hangoztatja, szorosabb kapcsolatok építésére és nagyobb nyitottságra törekszik a szigetországgal.

Süketek párbeszédeként indulhatnak újra - immár amerikai részvétellel - a tárgyalások Iránnal, miután Teherán hallani sem akar róla, hogy atomprogramját is bevonják ezekbe.

Sajnálkozását fejezte ki pénteken a Fehér Ház az izraeli telepbővítésekről szóló jelentések nyomán, egyben figyelmeztetett: az Egyesült Államok nem fogadja el az ilyen bővítéseket, és a leállításukat sürgeti.

Az Egyesült Államok feloldotta helyi idő szerint csütörtökön a kubai emigránsokra vonatkozó több évtizedes utazási korlátozást: azok az amerikaiak, akiknek közeli hozzátartozóik élnek Kubában, ezentúl akármilyen gyakran és tetszőleges időtartamra a szigetországba látogathatnak.

Washington Kelet-Európa helyett Törökországba vagy a Balkánra telepítheti a rakétapajzsot - írta a The New York Times a hét végén.

"Moammer el-Kadhafi jönni Amerika" - idézik itt Aki Kaurismäki húsz évvel ezelőtti filmjét ("Leningrad Cowboys...") annak nyomán, hogy a jövő kedden 40 éves "líbiai arab szocialista népi nagy dzsamahirija" vezetője most először a tengerentúlra készül. A vizit apropója nemcsak az évforduló, hanem az is, hogy Ali Treki, Kadhafi embere lesz az ENSZ közgyűlésének új elnöke, miközben Tripoli éppen a Biztonsági Tanács tagja.

Éles vita várható ma a dél-amerikai országok új keletű együttműködési szervezete, az UNASUR elnöki találkozóján a kolumbiai-amerikai támaszpontok ügyéről. Az alaphangot Hugo Chávez venezuelai államfő adta meg kedden, amikor a kapcsolatok megszakítását helyezte kilátásba "a narkóállam" Kolumbiával, amelyet az amerikai "imperialista agresszió" kiszolgálásával vádolt meg. Szerinte a kibontakozó válság akár háborút is okozhat a térségben.

Egyértelmű jelei vannak, hogy Washington feladni látszik a lengyelországi rakétavédelmi telepítéseket, és ezzel az Európára vonatkozó, a Bush-időszakban még élő rakétapajzs tervének jó részét is. Ez nem igazán meglepetés: az Obama-adminisztráció eddig is óvakodott tőle, hogy táplálja az ehhez fűződő várakozásokat.

Az Egyesült Államok átmenetileg nem ad ki több vízumot hondurasi állampolgároknak - közölte kedden a washingtoni külügyminisztérium.

A recesszió, a mexikói drogkartellek elleni küzdelem, az új influenza és az év végi globális klímacsúcs egyelőre végképp levette a napirendről az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Megállapodás újratárgyalását. Eközben a három ország viszonyát a kétoldalú kapcsolatokban is feszültségpontok terhelik, noha a sajtó a "három amigo" csúcsának keresztelte el a mostani, mexikói találkozót.

Az USA pilóta nélküli repülőgépekkel végrehajtott pakisztáni műveletei azon kevesek közé tartoznak, amelyeket Obama elnök nemcsak átvett a Bush-időszakból, de ki is terjesztett.

A washingtoni diplomácia egyre inkább a Teheránt az energiaágazat révén sújtó szankciókra készül. Ennek orosz és kínai támogatása azonban bizonytalan az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

A hivatalos észak-koreai KCNA hírügynökség kedden délben bejelentette, hogy Bill Clinton amerikai ex-elnök a KNDK-ba érkezett.

A havannai Maleconon, a tengerparti sétányon kialudt egy "színfolt": az Egyesült Államok érdek-képviseleti irodája ötödik szintjén három éve, még a Bush-kormány idején beindított, a demokráciát exportálni hivatott elektronikus "hírújság" beszüntette működését. Ian Kelly washingtoni külügyi szóvivő az adás leállítását azzal indokolta, hogy megítélésük szerint valójában "nem volt hatékony a kitűzött célra, a kubai emberek informálására". Hozzátette, ennek főleg technikai akadálya volt, ugyanis a kubai hatóságok zászlóerdőt emeltek az épület elé.

Az amerikai-kínai viszony a XXI. század egyik legfontosabb kapcsolatrendszere lesz - jelentette ki hétfőn az amerikai elnök.

Áttörést jelent George Mitchell amerikai közel-keleti megbízott látogatása Aszad elnöknél, miközben Washington szabályos diplomáciai offenzívát indít a héten az izraeliek győzködésére.

Washington, noha Moszkva ellenzi, nem zárja ki Grúzia újrafelfegyverzését - mondotta csütörtökön Joe Biden amerikai alelnök grúziai és ukrajnai útja lezártával Philip Crowley külügyi szóvivő. Mikhail Szaakasvili grúz elnök légvédelmi és páncélelhárító fegyvereket kért az USA-tól. Grúzia páratlan tarkasággal szedte össze fegyverrendszereit, amelyek egységes szisztémába hangolása nem kis feladat elé állította tavaly az amerikai és izraeli katonai tanácsadókat az ellentmondásos orosz-grúz háború kitörése előtt. Az alapvető orosz fegyverek mellett izraeli (harckocsik, kézifegyverek, pilóta nélküli felderítőgépek, rakéta-sorozatvetők), amerikai (automata karabélyok, mesterlövészpuskák, helikopterek), török (páncélozott járművek), cseh (csöves tüzérség, pisztolyok), szerb (mesterlövészpuskák), osztrák (pisztolyok) német fegyverek (automatapuskák, géppisztolyok) vannak rendszeresítve a körülbelül magyar hadsereg méretű grúz fegyveres erőknél.

Amerikai repülők, valamint a kikötő amerikai hadihajók Japánon keresztül bejelentés nélkül is szállíthattak atomfegyvereket. Az erről szóló eredeti dokumentumokat a titkosítás feloldása előtt, 2001-ben állítólag megsemmisítették. Ezt mondta legalábbis több volt japán vezető diplomata. Közülük Murata Rjóhei, aki 1987 és 1989 között volt a külügyi tárca második embere, újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az 1960-ban készített japán-amerikai megállapodást, és az ahhoz kapcsolódó kézzel írt magyarázatot a minisztérium főbürokratái adták tovább utódjaiknak.