Kétségessé vált, hogy elkészülhet-e az eredeti határidőre, jövő májusra az M7-es autópálya még hiányzó, Balatonkeresztúr és Nagykanizsa közötti szakasza. A munkálatokban jelentős fennakadást okozott, hogy fizetésképtelenné vált a szakaszt érdetileg építő három cég egyike.

Nem akármilyen hídmestere van a kőröshegyi viaduktnak. Nem az a meglepő, hogy egy fiatal építőmérnökről van szó, hanem az, hogy a hatalmas monstrumot egy törékeny hölgy felügyeli - egyedüli női hídmesterként az egész kontinensen.

Nyolcan pályáznak az elektronikus útdíjrendszer kiépítésére. Az ismert rendszerszállítók mellett magyar cégek is beadták jelentkezésüket. November elején derül ki, hogy az öt évre 50-70 milliárd forint összértékű tenderen végül kik vehetnek részt.

Perelnie kell a kartellezés miatt elmarasztalt útépítőktől várt kártérítésért az államnak. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. fizetési felszólítása a héten lejár, az öt cég azonban önként nem utalja át az öszszesen 31,9 milliárd forintos jóvátételt. A jogi eljárások sorozata évekig is eltarthat.

A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is helybenhagyta a versenyhivatal sztrádakartelldöntését. Ennek nyomán az autópálya-társaság kártérítést kér az elmarasztalt útépítő cégektől, amelyek azonban továbbra is részt vehetnek az állami útépítési pályázatokon.

Újabb szakasszal bővült az M7-es autópálya: tegnap megindult a forgalom a Nagykanizsa és Sormás közötti etapon. Az M7-es sztráda - aminek első szakaszát 1964-ben adták át - jövőre lesz teljesen kész.

Előre kiosztatták a lapokat az elektronikus útdíjrendszer ellenőrzési szolgáltatásainak közbeszerzésén. A tenderre egyedül az Állami Autópálya Kezelő kapott meghívást, amely szállítóját, a Getronics (Magyarország) Kft.-t is viheti magával. A Közbeszerzési Döntőbizottság éberségén múlik, hogy az öt évre 23,5 milliárd forintos megbízás tényleges verseny nélkül talál-e gazdára.

A nagy tömegben keletkező hulladékfajták közül idehaza az építési törmelék számít a legproblémásabb szegmensnek. Ezt a tételt bizonyítja a hét végén Csömörön reflektorfénybe került illegális sittlerakó esete is. Az ügy egyben arra is rávilágít, hogy az önkormányzatok gyakran tehetetlenek a területükön zajló környezetkárosítással szemben.

A balatonföldváriak szerda este - néhány órával azután, hogy átadták a forgalomnak a kőröshegyi völgyhidat és az M7-es autópálya dél-balatoni, Zamárdi és Balatonszárszó közötti szakaszát - utcabállal ünnepelték meg, hogy útjaikról eltűntek a kamionok.

Nem épült még egyetlen benzinkút sem az M7-es autópálya néhány éve használható, sem szerdán átadandó dél-balatoni szakaszain. Az együttesen közel 80 kilométer hosszú útvonalon egyelőre meg sem pályáztatták a leendő töltőállomásokat.

Szerdán vehetik birtokukba az autósok az M7-es Zamárdi és Balatonszárszó közti szakaszát, benne a legnagyobb hazai viaduktnak számító Kőröshegyi völgyhíddal. A három év alatt 76 milliárd forintért elkészült beruházás szükségességét sokan vitatják. Egyedül a politikusok nem háboroghatnak: a sztráda nyomvonalát a Fidesz kormányzása idején jelölték ki, megvalósítása pedig a mostani kurzusra esik.

Százötvenezer köbméter kommunális hulladékot hordtak az M0-ás körgyűrű keleti szakaszának építői a Hungaroring közelébe - írja a Magyar Hírlap.

Ha egyetlen helybeli is meghalt volna a múlt csütörtöki tömegszerencsétlenségben, lehet, hogy a feldühödött makóiak másnapra lezárták volna a Maros hídját - mondta egy ismerősöm a végül nyolc emberéletet követelő buszbaleset után. Márpedig a magyar szakaszon ez az egyetlen híd a Maroson - amikor a baleset után Hódmezővásárhely felé terelték el a forgalmat, csaknem egész napra káoszba fulladt Makó, Vásárhely és Szeged közlekedése. A 43-as út által érintett települések képviselői, polgármesterei aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy a miniszterelnök és a gazdasági miniszter vállaljon írásos garanciát: legkésőbb 2010-ig elkészül az M43-as gyorsforgalmi út, és addig is rendesen karban tartják a Szegedet az országhatárral összekötő főutat.

Becsülete nyilvánosság előtti helyreállítását akarja elérni a szegedi Móra Ferenc Múzeum két korábban elbocsátott dolgozója: Vörös Gabriella volt igazgató és Szalontai Csaba régész, miután a rendőrség bűncselekmény hiányában lezárta az ismeretlen tettes ellen indított, de valójában ellenük irányuló nyomozást.

Kilenc ezrelék - ennyiért hurcolták meg a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatóját, gazdasági igazgatóját és ásatásvezető régészét fegyelmi eljárással, elbocsátással, a nyilvánosság előtt való lejáratással.

Új terv készül az Állami Autópálya Kezelő privatizációjára. A befektetők a sztrádák üzemeltetését, a díjszedés és a gyorsforgalmi utak fejlesztésének jogát is megkapnák az államtól. Az útdíjbevételekkel a költségvetéstől függetlenül gazdálkodó cég értékesítési pályázata 2009 őszén jelenhetne meg.

Annak ellenére, hogy jó pár autópálya-szakasz átadása van a kormány háta mögött, számos kulcsfontosságú kérdésben még ma is hiányzik a pontos szabályozás. Nem tudni például, hogy pontosan mit is tartalmaznak, illetve mit kellene, hogy tartalmazzanak azok az árak, amelyeken az építtető szervezet leszerződik a kivitelező céggel.

Elértéktelenedhet a privatizációra készülő Állami Autópálya Kezelő Zrt. A befektetők számára vonzó vagyonelemeket elveszik a cégtől: eladása így szerény bevételt ígér, hosszabb távon működőképességének megtartása is kérdéses.

Bíróság előtt támadja meg az Állami Autópálya Kezelő Zrt. (ÁAK) a Közbeszerzési Döntőbizottság május végi döntését, amelyben hárommillió forintos közbeszerzési bírságot rótt ki a testület az ÁAK-ra. A Közbeszerzési Értesítőben most közzétett határozat szerint a megrendelő ÁAK több ponton is törvényt sértett azzal, hogy nem minősítette érvénytelennek a közmegrendelést végül elnyerő Invitel ajánlatát - másfelől a döntőbizottság bírságoló határozata nem tiltotta meg a szerződéskötést a nyertessel.

Új felelőse lehet az elektronikus útdíjrendszer kiépítésének: a 92,8 milliárd forintos közbeszerzés lebonyolítása a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtól a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez kerülhet. Az átadással járó késés miatt a megtett úttal arányos díjakat a teherautók és az autóbuszok csak 2009-től fizetik - a kisebbek 27, a nagyobbak 40 forintot kilométerenként.