A szociális turizmus visszaszorítását szolgálja az a Merkel-kormány elé terjesztett törvényjavaslat, amely jelentősen csökkentené a Németországban élő EU-külföldieknek járó támogatásokat. Munkanélküli-segély (Hartz–IV) például csak öt év igazolt németországi munkavállalás után járna.

Több ezer ápolásra szoruló, jobbára idős ember kerülhet ki a kórházak fennhatósága alól, és maradhat ellátatlanul egyes szakemberek szerint, ha a kormány a szaktárca javaslata alapján számol fel egyes krónikus belgyógyászati osztályokat, s bízza azok feladatait a szociá­lis ágazatra. A kormány zökkenőmentes átállást ígér. A tervek szerint első körben, júliustól kétezer beteg ellátója változhat, 2018-ig pedig 12 ezer embert adnának át.

Három éve engedély nélkül működik a III. kerületi Ezüst Híd idősotthon. Az önkormányzat a lakók elhanyagoltsága miatt a kormányhivatalhoz fordult. Az eljárás egy éve tart, lényegében eredménytelenül, bár lapunk úgy tudja: egyszer már bírságot is kiszabtak a hotelként bejegyzett intézményre.

Nem rázta meg különösebben az Egyesült Királyságban élő magyarokat, hogy a hétvégi megállapodás értelmében az újonnan érkezett uniós állampolgárok eleshetnek a szociális juttatások egy részétől. A lapunknak nyilatkozó munkavállalók egyöntetűen állítják, a magyarok dolgozni mennek a szigetországba, nem pedig a segélyekért, így nem is valószínű, hogy a szigorítás csökkenteni fogja a kiutazási kedvet a magyarok körében.

Az Európai Unió reformját célzó brit javaslatcsomag egyik legvitatottabb pontja a szociális juttatások és adókedvezmények egy részének átmeneti megvonása a szigetországban dolgozó uniós, köztük magyar állampolgároktól. A statisztikák szerint azonban az unió országaiból érkező munkavállalók jelentik a legkisebb terhet a brit szociális rendszerre nézve.

Indokolt esetben korlátozhatók, illetve megtagadhatók bizonyos szociális juttatások a hazájuk határain kívül, de az EU-ban dolgozó vagy munkát kereső uniós polgároktól - áll abban a megállapodás-tervezetben, amelyet Donald Tusk, az EU állam- és kormányfői testületének elnöke továbbított kedden a tagállamok fővárosába. A tervek szerint a bő két hét múlva esedékes brüsszeli csúcson véglegesítendő egyezség számos területen elébe megy a brit követeléseknek, de sok kérdést nyitva hagy.

A finn kormány hamarosan beterjeszti a parlament elé az állampolgári alapjövedelem bevezetéséről szóló törvényjavaslatát. A juttatás, amely kiváltaná az összes többi szociális támogatást, a tervek szerint havi 800 euró lehet.

Egymilliónál is több menekült érkezésével számol ebben a naptári évben Németország. A szövetségi köztársaságon belül régóta kvóta dönti el, mely tartománynak hány embert kell befogadnia. Berlinre akár ötvenezer is juthat, ami még a német bürokráciának is súlyos gondokat okoz. A menekültek regisztrálásával foglalkozó hivatalnál jártunk.

Értesüléseink szerint a humántárcánál gondolkodnak azon, hogy a még megmaradt állami szociális intézményeket az egyházaknak adják át. Valószínű, hogy ez nem lenne valamennyi érintett egyház kedvére való, ezért a feladatokhoz új finanszírozási rend is társulna.

A szociális ágazatban dolgozók tüntettek az alacsony bérek, a megbecsülés hiánya és a szociális dolgozók életpályamodelljének hiánya miatt a fővárosban. A fekete ruhába öltözött dolgozók többsége a mellkasára vagy a karjára tűzött egy papírt, amelyen feltüntette, hogy hány éve dolgozik és mennyit keres. Többen a minimálbér alatt visznek haza. A tüntetés végén petíciót adtak át a miniszterelnöknek.

A szociális ágazatban dolgozók tüntettek az alacsony bérek, a megbecsülés hiánya és a szociális dolgozók életpályamodelljének hiánya miatt a fővárosban. A fekete ruhába öltözött dolgozók többsége a mellkasára vagy a karjára tűzött egy papírt, amelyen feltüntette, hogy hány éve dolgozik és mennyit keres. Többen a minimálbér alatt visznek haza. A tüntetés végén petíciót adtak át a miniszterelnöknek.

Nekünk csak ez jutott – volt olvasható egy botra tűzött pelenkán, amelyet az Andrássy úton lobogtat egy tüntető a szociális ágazatban dolgozók „fekete pólós” demonstrációján. Több ezren vonultak a Kodály köröndtől a Kossuth térre, hogy sípokkal, sámándobokkal adják a kormány értésére: elég volt az ígérgetésekből. Hátha ebből értenek.

Eszméletlenül megbecsüli a kormány a szociális dolgozókat. Kérdés persze, hogy akkor miért vonulnak az utcára a fekete pólósok.

Síppal, dobbal vonulnak pénteken a Parlament elé a szociális ágazat dolgozói, hogy zajos nemtetszésüket fejezzék ki kormányzati tárgyalópartnerük rugalmatlansága miatt. Az ágazat sztrájkbizottsága ugyanis két éve arról tárgyal a kormánnyal, hogy erre a szférára is terjesszék ki az egészségügyi bértáblát, rendezzék életkörülményeiket. Sikertelenül.

Megszakítja a sztrájktárgyalásokat a kormánnyal a szociális ágazati sztrájkbizottság azok eredménytelensége miatt, bírósághoz fordul az elégséges szolgáltatások megállapításáért, és demonstrációt szervez.

A moratórium lejárt, eddig ebben az évben már 26 családot lakoltattak ki. Többekre hamarosan ugyanez a sors vár – hangzott el a Kovács Róbert polgármester kezdeményezte háttérbeszélgetésen. Öt év alatt háromszáz családot tettek az utcára.

Az önkéntesek tartják életben a hátrányos helyzetű gyermekeket segítő intézményeket.

A szokott időben és összegben kapták meg a támogatásokat a dél-baranyai aprófalvakban a rászorulók– tájékoztatták tudósítónkat, azaz a segélyezési rendszer átalakítása nem okozott zavarokat. Ám a Magyar Faluszövetség elnöke szerint csak egy-két év múlva derül ki, mit jelent a gyakorlatban, hogy az állam a szociális ellátások egy részét az önkormányzatokra hagyta.