az ezzel kapcsolatos kezdeti lelkesedésük lohad.
A költségvetési források ugyanis nem növekedtek a feladatokkal egyenlő mértékben.
Nem véletlen, hogy Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom–budapesti érsek már tavaly decemberben „súlyosan aggályosnak” nevezte azt a kormányzati törekvést, hogy a szociális intézmények az egyházakhoz kerüljenek át – és bár okkal tehette volna, elsősorban nem az anyagiak hiányára hivatkozott. Erdő Péter inkább az elvi fenntartásának adott hangot, amikor azt mondta, hogy
sérti az állam világnézeti semlegességének elvét az, hogy az érintettek csak olyan intézményben kaphatnak ellátást, amelyet valamely egyház működtet.
Ez esetben ugyanis nem a saját, hanem az állam döntése szabja meg, hogy milyen vallási környezetben kénytelenek az emberek igénybe venni valamilyen szociális szolgáltatást.
Úgy tűnik, ez a kormányt nem aggasztja ennyire, viszont az anyagi gondokat érzékeli: ezért a még megmaradt szociális intézmények átadását, úgy tudjuk, a finanszírozási feltételek megváltoztatásához kötné.
A jelenlegi finanszírozási rendszer két elemből áll, az úgynevezett bértámogatásból és az egyházi kiegészítő normatívából. Ez most három-, illetve négyeleművé válna. Az új mechanizmusban is lenne bértámogatás, ami a kezdetekben megegyezne az intézményre az utolsó állami fenntartású évben fordított bérköltséggel, s az egyházak megkapnák a dologi támogatást is.
|
A Gaudiopolis békásmegyeri evangélikus szeretetházban: az egyházaknak fontos a szolgálat
Reviczky Zsolt |
Harmadik elemként kerülne a rendszerbe a kiegészítő támogatás, amelyet intézményenként külön-külön állapítanának meg. Ez egészülne ki az uniós és állami fejlesztési támogatással. Az ingatlanok tulajdonjoga az új fenntartókhoz kerülne át azzal, hogy azokat csak szociális célokra hasznosíthatják. Az átvett intézményt az egyház működtetné, de átadhatja a fenntartói jogot bármely belső egyházi jogi személynek vagy az erre a célra létrejött fenntartói szervezetnek. Ilyenek például a szeretetszolgálatok.
Ennek azért van jelentősége, mert a humántárcánál több olyan magas pozíciót betöltő személy is dolgozik, akinek közvetlen kötődése van ilyen szervezetekhez. Balog Zoltán miniszter civilben református lelkész, a szociális ügyekért felelős államtitkára, Czibere Károly a Református Szeretetszolgálat volt elnöke, aki – államtitkári munkáját követően – újra ott szeretne dolgozni. Az ő helyettese, Nyitrai Imre, helyettes államtitkári megbízatása előtt a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy, Szociális Intézményfenntartó Központját vezette.
