„Élősködő” kelet-európai­akkal riogatnak Nagy-Britanniában

„Ez azokat fogja visszatartani, akik eleve azért jönnek, hogy felvegyék a segélyeket, de ők meg százalékos arányban lehet, hogy nincsenek is olyan sokan. Az emberek azért jönnek ide, hogy pénzt keressenek” – mondja lapunknak a jelenleg pénzügyi adminisztrátorként dolgozó 31 éves férfi a csomag egyik legvitatottabb eleméről.

A helyzet a 2004-es EU-bővítéssel éleződött ki: egy európai ország sem tapasztalt ilyen mértékű migrációt azóta, hogy Németország az 1960-as években megnyitotta a határait a vendégmunkások előtt – emlékeztet a Financial Times. A pánikhangulatot csak fokozta, hogy 2014-ben a román és a bolgár állampolgárok munkavállalása elől is elgördültek az akadályok. Az „élősködő” kelet-európai­akkal riogatókra azonban rácáfolnak a statisztikák. Tény, hogy 2008–2013 között 65 ezerről 130 ezerre ugrott azon munkaképes uniós állampolgárok száma, akik valamilyen támogatást igényeltek, de így is ők terhelték meg legkevésbé a brit szociális rendszert. 2014-ben a juttatások 92,6 százalékát munkaképes brit állampolgárok igényelték, 5 százalékát az unión kívülről érkezett külföldiek s mindössze 2,5 százalékát EU-s állampolgárok – írja a The Telegraph.

A magyar szendvicsgyári munkások ellen is kikelt a bulvársajtó

Zoli 2008-ban költözött ki a szigetországba, anélkül, hogy lakás vagy munka várta volna. Meg sem fordult a fejében, hogy segélyért folyamodjon, amíg hónapokra ki nem esett a munkaerőpiacról. Mint mondja, két állás között az esetek többségében mindössze 1-1,5 hónapig volt munka nélkül. „A segélyezés elindítása annyira hosszadalmas és körülményes, hogy nem láttam értelmét. Úgy voltam vele, ha egy hónapig nincs jövedelmem, akkor nincs” – meséli a férfi, aki a jelenlegi közhangulat ellenére azt tapasztalta, hogy a kelet-európaiaknak többnyire jó a megítélése. „Igyekeznek dolgozni, bármilyen alapmunkát elvégeznek, nem futnak azonnal segélyért.”