Vége a szociális turizmusnak
A szociális turizmus visszaszorítását szolgálja az a Merkel-kormány elé terjesztett törvényjavaslat, amely jelentősen csökkentené a Németországban élő EU-külföldieknek járó támogatásokat. Munkanélküli-segély (Hartz–IV) például csak öt év igazolt németországi munkavállalás után járna.
A német nagykoalíciós kormány is a brit útra lépett. Berlinben követik David Cameron tory kabinetjét, amely az uniós partnerekkel született alku nyomán korlátozni fogja az EU-ból, főleg a Kelet-Közép-Európából érkező munkavállalóknak biztosított szociális segélyeket. A szociáldemokrata politikus, Andrea Nahles vezette szociális tárca olyan törvényjavaslatot készített elő, amelynek értelmében az EU-tagállamokból származó munkavállalók számára csak ötéves igazolt németországi munkavállalás után járna a német köznyelvben Hartz–IV-ként emlegetett munkanélküli-segély, illetve az ehhez kapcsolódó más szociális juttatások sora.
|
Törölt járatok a frankfurti reptéren
Kai Pfaffenbach / Reuters |
Nahles már tavaly decemberben bejelentette, hogy jelentős mértékben csökkenteni kívánja az EU-külföldiek által igénybe vehető segélyeket. Ehhez jogi alapot a kasseli székhelyű szövetségi szociális bíróság döntése ad, amelynek értelmében az EU-külföldiek csak hat hónapos folyamatos németországi tartózkodás után lehetnek jogosultak szociális segélyre. Az önkormányzatok is riadót fújtak, a szövetségi költségvetésből kértek segítséget a több milliárd eurós pluszköltségek finanszírozására. Angela Merkel kancellár 2015 végén támogatásáról biztosította Nahles elképzelését.
Ha a javaslatból törvény lesz, úgy a szociális segélyből kizárt EU-külföldiek csak egyszeri alkalomra szóló segélyre lesznek jogosultak. Legfeljebb négy hétig kaphatnak a legszükségesebb kiadásaikat (élelmiszer, lakbér, tisztálkodási cikkek) fedező „áthidaló támogatást". Bónuszként igényelhetnek viszont a hazatelepülést fedező utazási kölcsönt.
A még érvényes szabályozás értelmében Hartz–IV-re a munkát kereső németekhez hasonlóan az álláskereső EU-külföldiek is jogosultak. A nem munkaképes EU-külföldiek három hónap után igényelhetnek szociális segélyt.
|
Péntekenként ingyenes jogi tanácsokat kínál munkanélkülieknek ez a berlini kocsma
Thomas Peter / Reuters |
Bár hivatalosan nem mondták ki, de a Nahles-féle korlátozással a „szociális turizmust", a kelet-európai szemmel bőkezűnek számító német ellátórendszerrel való visszaéléseket akarják kivédeni. Németországba 2015-ben is 800 ezret bőven meghaladó számban települtek be EU-s állampolgárok. A tavalyi listát közel 198 ezer, illetve mintegy 192 ezer érkezővel a lengyelek és a románok vezetik. A magyarok a negyedikek 57 ezer 280 betelepülővel. Minden kelet-közép-európai ország esetében az újonnan érkezők száma meghaladja a távozókét.
A több mint 800, egyes statisztikák szerint 900 ezer betelepülő között ugyan sokan csak meghatározott időre, bizonyos munkák elvégzésére érkeznek, de beszédes, hogy Európa vezető gazdaságában tavaly 715 ezer gyerek született. Vagyis a lakosságszámot nagyobb mértékben növeli a bevándorlás, mint a természetes szaporulat.
Hartz–IV: segélyből szitokszó
A Hartz–IV-ként ismert munkanélküli-segély névadója a szociáldemokrata Peter Hartz. A német Vasas Szakszervezet (IG Metall) elnökségi és a Volkswagen igazgatótanácsi tagja vezette szakértői csapatot Gerhard Schröder (SPD) kancellársága idején bízták meg a munkaerőpiac reformjával. A jelentősen csökkentett összegekkel járó, s ezért gyakran „elátkozott" segélyezési rendszert 2003-tól vezették be. A 2016-os szabályok értelmében a felnőttek családi állapotuk függvényében havi 324–404 euró, míg a gyerekek után életkortól függően havi 237–306 euró közötti támogatást kaphatnak.
