David Cameron brit kormányfő ennek ellenére sikerre vitte választási ígéretét, és újratárgyalta az Egyesült Királyság és az Európai Unió közti kapcsolat feltételeit. A hétvégén született megállapodás egyik legvitatottabb eleme az, hogy a szigetországban újonnan szerencsét próbáló uniós állampolgárok csak négy év munkaviszony után igényelhetik a Cameron szerint oly csábító adókedvezményeket és a segélyek egy részét. Az otthon maradt gyermekek után járó brit családi pótlék megnyirbálása szintén sokakat felháborított. A változtatások azonban csak akkor lépnek életbe, ha a júniusi, uniós tagságról szóló népszavazáson az EU-pártiak kerülnek fölénybe. Szakértők szerint azonban még így is másfél évbe telhet, míg a változtatáshoz szükséges EU-s jogszabály-módosítások lezajlanak. A britek ezek után hét évig húzhatják be a „vészféket”. Ez idő alatt egy magyar állampolgár a kint léte első négy évében eleshet minden olyan juttatástól, amely most minden brit és EU-s munkavállalónak jár. Egyebek között a lakhatási támogatástól, a jövedelemkiegészítési támogatástól, az adókedvezményektől, és egy sor más juttatástól. Az álláskeresési támogatást (munkanélküli-segélyt) ugyanakkor nem érinti a szigorítás, ahogy az ingyenes egészségügyi ellátást sem.
A tory párt vezetője, Cameron ugyan jó ideje riogat a más uniós országokból – főképp Kelet-Európából – érkező munkavállalókkal, a számok azt mutatják, hogy a lapunknak nyilatkozó magyar fiatalokhoz hasonlóan csak kevesen igénylik a szociális juttatásokat: 2014-ben a juttatások 92,6 százalékát brit állampolgárok igényelték, 5 százalékát az unión kívülről érkezett külföldiek s mindössze 2,5 százalékát EU-s állampolgárok. Ezt tapasztalta Jonathan Portes, a brit Országos Gazdasági és Társadalmi Kutatóintézet vezető kutatója. „A külföldi munkavállalók többsége azért jön ide, hogy dolgozzon, és ez nagyon jó a brit gazdaságnak” – mondta lapunknak a szakértő, aki szerint a szociális ellátórendszer nem bír olyan nagy vonzerővel, mint azt a konzervatív kormány állítja: „A bevándorlók többsége azt sem tudja, hogyan működik a rendszer.”
A hat éve Aberdeenben élő Simon Enrico sem ismer olyat személyesen, aki segélyért folyamodott volna. A Skócia egyetlen magyar éttermét vezető férfi csupán a közösségi oldalakon olvasott olyat, hogy a frissen érkezettek egyből a szociális juttatások felől érdeklődtek. Ám a jelenlegi felfokozott politikai klímában sem tapasztalta, hogy a szigorítás nyugtalanítaná a magyarokat:
„Nem is a juttatások kérdése foglalkoztatja az embereket, hanem a Brexit, illetve az, hogy miként befolyásolja majd az itt élők mindennapjait. Én azonban biztos vagyok benne, hogy az Egyesült Királyság nem lép ki a EU-ból. Ez öngyilkosság lenne. Megindítana egy olyan folyamatot, amely során Skócia újra kitűzné a függetlenségi népszavazást, s ehhez szerintem Észak-Írország is csatlakozna”.
Egymillióval érdemes szerencsét próbálni
A szigorítások nem fogják csillapítani a magyarok kiutazási kedvét – véli Tanay Marcell, a külföldi munkaerő-közvetítéssel foglalkozó EUwork Kft. ügyvezetője. A lapunknak nyilatkozó szakember tapasztalatai azt mutatják, hogy a magyarok többsége a jó fizetések és az alacsony adók miatt próbál szerencsét az Egyesült Királyságban. Tanay szerint mostanság valamivel nehezebb munkát találni, mint 12 évvel ezelőtt, ám nem lehetetlen. „Az embernek úgy kell készülnie, hogy egy hónap, míg munkát talál, és még egy hónap, míg fizetést kap, vagyis két hónap indulótőkével kell rendelkezni, ami Angliában elég sok pénz, félmillió vagy egymillió forint” – hangsúlyozza Tanay, aki szerint még mindig a vendéglátóiparban a legkönnyebb elhelyezkedni.
