– Az egyik sikerünk az, hogy a nálunk megforduló gyerekek egyikének sem volt összetűzése a törvénnyel
– összegez mellbevágó őszinteséggel a pénteki rendezvényen részt vevő Sásdi Faodú Tanoda irányítója, Illés Ágnes. Az önkormányzat családsegítő szolgálatánál dolgozó mentálhigiénés szakember hozzáteszi: – 2004 óta működünk, ez idő alatt több száz sásdi és környékbeli fiatal kötődött hozzánk általában 2-4 évig. Az idejáró gyerekek harmada befejezett valamilyen középiskolát. Egyetemre ketten jutottak be a tanítványaink közül.
A Faodú matekból, magyarból, kémiából, fizikából és idegen nyelvből igyekszik „felhozni” a többnyire 10-16 éves diákokat, akiknek 80-90 százaléka vallja magát romának. A gyerekek délután kettőtől este hétig tölthetik az idejüket a tanodában, s az iskolai felkészülés mellett jut idő szakköri munkára, személyiségfejlesztésre, életmódtanácsokra, filmklubra és sportolásra. Nemcsak a felvett 30 diák jár a tanodába, hanem gyakran ott időznek testvéreik, barátaik és szüleik is. A Faodú nyaranta legfeljebb egy-két hétig tart vakációt, hisz táboroztatják a gyerekeket, s ha visszatérnek Sásdra, akkor az intézmény kapuja újra nyitva áll a diákok előtt. Az egyesület két fő- és két mellékállású tanárral végzi a szaktárgyi korrepetálást, rajtuk kívül hat önkéntes dolgozik a tanodában, ők szociális munkások, családsegítők, ifjúságsegítők és pedagógusok.
Március óta a Faodút az önkéntesek tartják életben. A tanoda még 2013-ban indított egy programot, amit az Emberi Erőforrás Minisztérium (Emmi) uniós finanszírozású pályázatán nyert 28 millió forintból működtettek. Ám a pénz 20 hónapra volt elegendő, s ez az idő februárban letelt. Az elmúlt évben viszont nem írt ki az Emmi olyan pályázatot, amire a sásdi tanoda jelentkezhetett volna. Így a múlt hónaptól a fő- és mellékállásban dolgozó pedagógusok foglalkoztatására nincs pénz. A tanodát viszont igénylik a gyerekek, naponta 20-25-en továbbra is ott időznek az intézmény falai között. Azt, hogy a már említett összeg csak 20 hónap költségét fedezi, az Emmi sem vitatja, ennek ellenére semmi hír az új pályázatok kiírásáról. Pedig uniós forrás lenne a programokra, így még inkább érthetetlen a késlekedés. Az előbbiekhez tudni kell még, hogy a tanodákhoz szerződő pedagógusok nem dolgoznak drágán, fizetésük a közalkalmazott sorstársak bérének nagyjából kétharmada.
A Faodúhoz hasonló valamennyi tanoda sorsa. Visszatérő gond, hogy amikor befejeződik egy 20-24 hónapos kurzus, pályázat híján nincs meg a fedezete a folytatásnak.
A pécsi Hátrányos Helyzetű Emberekért Alapítvány tanodája is tartaléklángon él hetek óta. A tanoda 2013 májusában indított oktatási programja 40 fiatal felzárkóztató képzését, tehetséggondozását vállalta magára, ám az e célra nyert 29 millió forint a pécsi intézménynél is elfogyott február végére. Ezt így is tervezték, ám a kezdetkor abban bíztak, hogy 2015 tavaszáig – az Emmi újabb pályázatát megcélozva – folytathatják. A pécsi tanoda programigazgatója, Dezső Gabriella népművelő eredményesnek ítéli a 20 hónap munkáját, hisz a negyven helyett 51 gyerek járt a tanoda foglalkozásaira, közülük 34-en javítottak az eredményükön, többen olyan iskolába felvételiztek sikerrel, ahol érettségizhetnek vagy megélhetést ígérő szakmát tanulhatnak. A programvezető nem titkolja, hogy a hozzájuk járó diákok közül 17-en továbbra is bukdácsolnak. Az eredményeket nem lehet csak érdemjegyekben mérni, sokféle siker létezik, például az is annak mondható, hogy két éve még ha elment a csapat egy rendezvényre, akkor vendéglátóik – a gyerekek viselkedése miatt – azt kérték, többé ne jöjjenek, idén már viszontlátásra köszönéssel váltak el tőlük.
A pécsi tanoda – bár márciustól megvált szaktanáraitól – működik, csak immár a tantárgyi képzésre nincs mód. Marad a sportolás, az együttlét öröme, és az, hogy a gyerekek érzik, a tanoda pedagógusaira számíthatnak napi gondjaik megoldásában. Dezső Gabriella hangsúlyozza: a tanodák mostani finanszírozása tarthatatlan, s arra lenne szükség, hogy ezek az intézmények kiszámítható gazdasági háttérrel rendelkezzenek. A pécsi tanoda vezetője szerint az lenne az optimális, ha a programokat három évre írná ki a fenntartó, és azok kezdete a tanévnyitással egybeesne.
A fentiekkel minden tanodai pedagógus egyetért. Ennek a kérésnek az artikulálásáról is szól a péntek délután kezdődő, éjfélig tartó rendezvény, amelyhez eddig 30 tanoda csatlakozott. A tanodák diákjai kiállításokkal, színjátszással, zenéléssel, tánccal vallanak magukról, sok helyütt lesz szakmai fórum, tábortűz, szalonnasütés. Valamennyi tanoda időkapszulát süllyeszt a földbe, s abba a diákok beleírják, hogy mi a céljuk, és szerintük tíz év múlva mire viszik majd.
A tanodáktól is függ.
