Jogosnak ítélve az EU-ból érkezett munkavállalók szociális ellátásának megnyirbálására vonatkozó brit szándékot, az előterjesztés lehetővé tenné e juttatások felfüggesztését, illetve korlátozását legfeljebb négy éven át, feltéve, hogy ez idő alatt a dolgozók fokozatosan hozzájuthatnak az őket megillető adókedvezményekhez. A lépésre csak azután kerülhet sor, hogy az érintett tagállam bizonyította: a külföldi munkavállalók tömeges beáramlása átlagon felüli terhet ró a jóléti kiadásokra és a közszolgáltatásokra. Az indoklás megalapozottságáról minden esetben a kormányok döntenének minősített többséggel, zöld utat adva az ideiglenes intézkedések bevezetésére.
A tervezet ugyanakkor nem ad választ arra, hogy a korlátozásokat mikor és milyen körülmények között lehetne feloldani. A brit aggodalmakra válaszul az Európai Bizottság nyilatkozattervezetben rögzítette, hogy a "vészfék behúzására" okot adó körülmények már most is fennállnak az Egyesült Királyságban.
|
Háttérbe szorultak a magyar érdekek Cameron és Orbán január eleji budapesti találkozóján
Yves Herman / Reuters |
Egy beígért jogszabály-változás megengedné a tagállamoknak, hogy az EU-s munkavállalók otthon maradt, eltartott gyerekei után járó családi pótlék összegét a küldő ország juttatásainak színvonalához igazítsák. Vagyis például egy Londonban dolgozó magyar, akinek a fia, lánya Magyarországon maradt, a magyar és nem a brit családi pótlék összegére lenne jogosult.
Brit követelések
- Az Egyesült Királyságban dolgozó, illetve munkát kereső uniós polgárok szociális és adókedvezményeinek korlátozása
- A londoni pénzügyi központ, a City érdekeinek a védelme az eurózóna országainak egyre mélyülő együttműködésével szemben
- A tagállami szuverenitás, a nemzeti parlamentek szerepének megerősítése a brüsszeli döntéshozatalban
- Az uniós versenyképesség javítása, az egységes piac előnyeinek teljes kihasználása
Ugyancsak afféle vészféket javasol Brüsszel a nem eurózóna tagok pénzügyi érdekeinek védelmére. A tervezet értelmében a valutaunión kívüli országok nem gördítenek akadályt az eurózóna egyre mélyülő együttműködésének útjába, a közös pénzt használó államok pedig nem állítják kész helyzet elé a kimaradókat. Ha bármelyikük mégis azt tapasztalja, hogy a születő döntések sértik az érdekeit, rendkívüli egyeztetést kezdeményezhet, de ennek a részleteit nem tisztázza a javaslat. Annyi azonban kiderül belőle, hogy vétót egyetlen kormánynak sem biztosítanának az EU döntéshozói.
A brit szuverenitás érzését erősítendő, a brüsszeli szöveg leszögezi, hogy Nagy-Britannia kimarad mindazokból a politikai és szakpolitikai együttműködésekből, amelyek alól egyébként is szerződéses felmentése van. Emellett az Európai Bizottság piros lapot adna a nemzeti parlamentek kezébe, ha a többségük kifogást emelne egy-egy közösségi törvénytervezet ellen arra hivatkozva, hogy az adott szabályozást nem uniós, hanem tagállami szinten kell meghozni.
A javaslatcsomag legsoványabb tétele az uniós versenyképesség javítására vonatkozó elképzelések gyűjteménye, amelyek a bürokratikus akadályok lebontásától a feleslegessé vált előírások korlátozásáig amúgy is az európai intézmények hosszútávú munkatervének a részét képezik.
Cameron elégedett a „lényeges változásokkal"
Közvetlenül Donald Tusk csomagtervének nyilvánosságra kerülését követően Cameron kijelentette, hogy a dokumentum tartalmazza azokat a „lényeges változásokat", melyeket a brit kormány korábban megfogalmazott. A miniszterelnök, aki kedd délután a Londontól nyugatra található Chippenham-ben tartott beszédet, elismerte, hogy bár „komoly előrehaladás történt", a megállapodás részletein még dolgozni kell és az Európa Tanács következő ülésén további tárgyalásokra lesz szükség. Cameron külön is kiemelt a tervezetből két, korábban „elképzelhetetlennek" nevezett engedményt, a nemzeti parlamenteknek biztosított „piros lap szisztémát" és az EU-ból érkezett dolgozókra kivetett négyéves szigorítást a szociális és adókedvezményekhez való hozzájutás területén.
Két vezető konzervatív politikus, egyben a kormányfői pozíció esetleges várományosai, Theresa May belügyminiszter és Boris Johnson londoni főpolgármester viszont kétségeinek adott hangot, keveselve az elért eredményeket. Laura Kuenssberg, a BBC politikai főszerkesztője Twitter bejegyzésében úgy értékelte, hogy a "deal" elégséges lesz az EU-tagságról szóló népszavazás kiírására június 23-ra.(R.H.V.)
