Hihetetlen pazarlás folyik a magyar családoknál

Épületeink esetében a sál, sapka és a kesztyű szerepét a homlokzati, a tető és a lábazati szigetelés tölti be. Ezek hiányában a Knauf Insulation mérései szerint egy családi ház fűtési energiaveszteségének 20-35 százaléka a falakon, 15-25 százaléka tetőn, a födémen, 10-15 százaléka pedig a padlón vész el.

A magyar ingatlanok 79 százaléka nem, vagy nem megfelelően szigetelt. A válaszadók 49,7 százalékának otthona például egyáltalán nem. 21 százalék esetében csak a homlokzat, 7 százalékuknál pedig csak a tetőtér. Mindössze a megkérdezettek 21 százaléka nyilatkozott úgy, hogy otthona teljes körűen szigetelt, azaz védett a csípős januári mínuszok ellen.

Fotó: Népszabadság/archív

Miközben az 1,3 millió társasházi és panellakásból már több mint 400 ezer ingatlan szigetelt, addig a 2,8 millió hazai családi házból mindössze 560 ezer tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek – mondja Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Ennek oka az, hogy a családi házak korszerűsítésére hazánkban jelenleg nincs elérhető pályázati forrás, holott önmagában csak a családi házak hőszigetelésével az ország teljes gázfogyasztásának 8-10 százalékát, azaz 1,1-1,3 milliárd köbméter gázt tudnánk megtakarítani – teszi hozzá.

A magyar fázós nép: a családok 56,4 százalékának otthonában ugyanis 21-24 fok van, tizedük pedig még 25 fok fölé is feltekeri a termosztátot - állapítják meg. Csupán a felmérésben részt vevők 33 százalékánál van a szakértők szerint ideálisnak tekintett 20 fok, ami az egészség mellett a pénztárcára is kedvező hatást gyakorol. Ilyen esetben egy Celsius-fokos fel- vagy letekerés 5-6 százalékos költségváltozást eredményez.

A családok 44 százaléka egyedi, illetve gázfűtéssel, 22,9 százalék fával, illetve széntüzelésű kályhával fűt, 13 százalék – jellemzően a panel- és társasházakban lakók – távfűtéssel, 12 százalék házközponti fűtéssel, 7 százalék pedig vegyes tüzeléssel teremti meg az otthon melegét.

A sárga csekkeken, különösen a januári számlán mutatkozó magas fűtésrezsi nem attól függ a legnagyobb mértékben, hogy mivel és mekkora lakóingatlant fűtünk, hanem attól, hogy otthonunk mennyire energiahatékony. Hiába lakik valaki kisebb alapterületű ingatlanban, előfordulhat, hogy az ingatlan állapota, illetve hőmegtartó képessége miatt többet költ fűtésre, mint az, aki nagyobb, de korszerűbb, jobb nyílászárókkal és szigetelt falakkal ellátott épületben él – mondta Aszódy Tamás. A kihívás tehát nem az, hogy mekkora teret kell kifűteni, hanem az, hogy milyen hatékonyan tudjuk a falak között tartani a meleget – tette hozzá az ügyvezető igazgató.

Annak érdekében, hogy havi kiadásaikat csökkentsék, a felmérésben megkérdezettek egyszerű praktikákkal – ablakpárnával, vagy a fűtőtest mögé helyezett hővisszaverőkkel, illetve a nyílászárók, ajtók és ablakok utólagos szigetelésével – védekeznek a hideg ellen. Évről évre egyre többen gondolják úgy, hogy nyílászárócserével, illetve szigeteléssel korszerűsítik ingatlanjukat. A mostani felmérésben 70 százalék nyilatkozott úgy, hogy mindenképpen belefog otthona, ingatlana leszigetelésébe. De a szigetelni szándékozók fele csak állami támogatással tenné ezt meg – derült ki a szigetelőanyag-gyártó és a portál közös lakossági felméréséből.