Orbán nem lesz túl lelkes Cameron ötletétől
A vártnál korábban, akár már júniusban döntés születhet Nagy-Britannia EU-tagságáról. A népszavazás előtt egy kompromisszumos német–francia javaslat érveket szolgáltathat David Cameron számára a szavazók maradásra biztatásához. A brit kormányfő csütörtökön Budapestre látogat.
2016 legfontosabb európai vitáinak egyike a szigetország EU-tagságáról folyik majd. Legkésőbb 2017 végéig kell megrendezni a maradásról vagy távozásról döntő népszavazást, ám egyre több nyilatkozat utal arra, hogy David Cameron még júniusban, a parlament nyári szünete előtt, vagy ha az európai együttműködés újratárgyalásáról szóló alkudozás elhúzódik, legkésőbb októberben szeretné „lezavarni” a referendumot. Nyilván érzi, hogy a kérdés elvonja a figyelmet más fontos ügyekről és beárnyékolhatja a kormányfői pályafutásából még hátralévő éveket – a 2020-as választás előtt mindenképpen vissza kíván vonulni.
Ha hinni lehet a The Sunday Times idei első címlapjának, Cameron regnálása még rövidebbre sikerülhet: a kabinet tagjainak közel fele úgy véli, hogy az EU-párti kormányfőnek le kell mondania, ha vereséget szenved a népszavazás során. A brit kormányfő intenzív diplomáciai kampánnyal keres európai szövetségeseket reformcsomagja támogatásához. Az eredetileg remélt decemberi EU-s csúcsértekezlet helyett februárra tolódott az uniós változásokról szóló döntés.
|
Potenciális szövetségesek: Cameron és Orbán
Yves Herman / Reuters |
Politikai értelemben Cameron karácsonyi ajándéka volt a brit sajtóban pozitívan fogadott hír, miszerint Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia államfő kompromisszumos javaslatot tett a legkritikusabb brit követelés, az Európai Unió országaiból – így Magyarországról – érkező új munkaerőnek az első négy évben a foglalkoztatottaknak járó szociális kedvezményekből való kirekesztése terén. Az új indítvány szerint a korlátozás csak három évre szólna. Bár a toryk euroszkeptikus vonala brit vereségként állíthatja be az európai engedményt, a kormányfő feltupírozhatja úgy, hogy újratárgyalási kezdeményezéseinek végül is kedvező a visszhangja. Cameron jelezte, hogy hajlandó „alternatív megoldásokban” gondolkodni, így megértést remél az EU más tagországaitól, köztük Magyarországtól is, amikor holnapután Orbán Viktorral folytat megbeszéléseket.
A két kormányfő egymás iránti bizalma állítólag akkor erősödött meg, amikor vállvetve, bár sikertelenül megkísérelték megakadályozni Jean-Claude Juncker megválasztását az Európai Bizottság elnökévé. A Downing Street 10. előzetesen nem volt hajlandó kommentálni, mely területeken számít Cameron magyar partnere támogatására. Miután vagy százezer magyar dolgozik Nagy-Britanniában, és Orbán Viktor korábban ismételten elkötelezte magát a munkaerő szabad mozgása mellett az unión belül, az újonnan érkezettek jogainak megnyirbálása iránt a brit kormányfő kevesebb lelkesedést tapasztalhat, mint az egyre szorosabb integráció megfékezése, az unión belüli eljárások demokratizálása, a bizonyos szabályozásokon való kívülmaradás lehetővé tétele, a nemzeti szuverenitás fokozott megvédése kapcsán. Közös az az igény is, hogy az euróövezeten kívüli országokat erősebben vonják be az eurózónához tartozó csoport által hozott döntésekbe.
