Alaposan visszavetheti a magyar tabletpiacot, hogy január óta a táblagépek után is fizetni kell az üres hordozói jogdíjat.

Véglegesen eldőlni látszik a vita, hogy az online terjesztés a zeneipar sírásója, vagy inkább a megváltója lesz-e: a legfejlettebb európai piacon, Nagy-Britanniában – 2009 óta először – növekedést regisztrált az ágazat, méghozzá egyértelműen a digitális és internetes eladásoknak köszönhetően, és hasonló tendencia bontakozik ki az USA-ban is (Japánban pedig már évek óta bővül a szektor).

Madarász Iván zeneszerző személyében új, a komolyzenei szakág soraiból érkezett elnököt választott az Artisjus – Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület.

Befagyasztják a jogdíjakat: a vendéglátósok által fizetendő díjak nem emelkednek, a bárzongorista vagy cigányzenész után pedig feleannyit kell fizetni, cserébe dokumentálni kell, milyen nótát húzott el a vendégnek.

A szerzői jogdíjak terén tavalyelőtt elrendelt központosítás eléri a szép- és szakírók járandóságait. Ősztől a Magyar Szak- és Szépirodalmi Szerzők és Kiadók Reprográfiai Egyesülete (Maszre) is a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) befizetője lesz: a nála kezelt reprográfiai díjak egy részét már csak az állami mecénás szervezet külön grémiuma oszthatja el.

Támadás a szellemi tulajdon ellen – ezzel az alcímmel jelent meg elemzés két világhálós portálon is az írott és képi művek köteles példányairól szóló rendelettervezetről. Látszólag szakmai belügy, valójában jóval több annál. Az új kormányrendelet ugyanis, ha úgy dőlnének el a dolgok, ahogy kritikusai nem szeretnék, nehezítheti a könyvkiadást, és akár megakaszthatja az e-könyvek hazai piacának fejlődését. A szaktárca azonban, lapunknak küldött válasza szerint, az aggodalmakat félreértésnek tulajdonítja, és nem lát ilyen veszélyt.

Szabályszerűen jártak el, amikor az MSZP Magyarország ma címmel bemutatott filmjében felhasználták az egyik kereskedelmi csatorna híradójának részleteit – véli a párt szóvivője. Az RTL Klub tiltakozik.

A hazai ítélkezési gyakorlat nem egységes azt illetően, hogy kinek és hogyan kell felelősséget vállalni a cikkekhez, blogbejegyzésekhez fűzött kommentárokért – állapította meg a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete.

Hozzá tudna-e jutni egy Stockholmban élő magyar a kedvenc magyar együttesének dalaihoz? Illegálisan biztosan. Legálisan már nehezebb dolga lenne.

Az ACTA azokban az országokban sem lép érvénybe, amelyek korábban már ratifikálták. Az internet szabadságának védői ünnepelnek.

Ahogy fokozódik a nemzetközi nyomás az illegális fájlcserélő hálózatokon, úgy kovácsolódnak egységbe a kalózpártok, s az egyre erősödő kalózháború Magyarországot is elérte.

Valószínűleg precedensértékű pert veszített el Németországban a YouTube: egy hamburgi bíró döntése szerint a videomegosztó felelősséget visel a feltöltött tartalmakért, így el kell távolítania a honlapjáról azokat a felvételeket, amelyek szerzői jogokat sértenek.

Úgy tűnik, sikeres az ACTA-ellenes tiltakozók küzdelme: az egyezmény európai parlamenti vitája és az uniós álláspontra váró tagországok ratifikációs folyamata elhúzódik, már ha végleg meg nem akad. A szellemi tulajdon azonban nem maradhat védelem nélkül.

Kínában ismert nyugati közéleti szereplők nevét vagy már befutott cégek logóját is használják a profitjukat növelni akaró szemfüles kereskedők - jelentősebb jogi akadálya pedig nincs is a dolognak.

A szerzői jogi törvény úgy rendelkezik, hogy más mű részleteit csak a forrás megnevezésével és indokolt terjedelemben lehet citálni. Schmitt Pál esetében azonban hiányzott a forrás, és semmi nem utalt arra, hogy a dolgozat szó szerinti idézeteket tartalmazna.

Újabb ellentmondást tárt fel Schmitt Pál kisdoktori értekezése kapcsán az Index. A portál értesülése szerint az államfő disszertációja már 1988-ban elkészült, s eredetileg ugyanaz volt a címe, mint Nikolaj Georgiev és egy másik bolgár sportkutató, Hristo Meranzov 1985-ben megjelent tanulmányának.

A YouTube ma bejelentette, hogy elindítja a videomegosztó "Magyarországra hangolt" változatát. Háttér és interjú a világ legnépszerűbb közösségi videomegosztójának regionális vezetőjével.

Az Európai Bíróság véleményezni fogja az ACTA-t, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezményt. Ellenzői szerint a dokumentum a szólás- és az internetszabadságot is korlátozná.

Ha nem ugrasz, jön az ACTA, hopp, hopp, hopp – több száz Guy Fawkes-maszkos tüntető ugrált a kegyetlen hidegben csörgősipkás dobosok ritmusára Budapesten, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) irodája előtt. A Hamisítás Elleni Nemzetközi Egyezmény ellen tiltakoztak, az internet szabadságát féltve.