Az IBM idén publikált felmérése szerint világszerte három vállalatvezetőből átlagosan kettő a szükséges adatok begyűjtése és analizálása nélkül hoz fontos döntéseket, és az irányítók ötven százaléknál nagyobb hányada még a munkájához elengedhetetlen belső információkhoz sem fér hozzá. Ugyanez zajlik természetesen az államigazgatás(ok)ban (a jelenség nem ország- vagy rendszerfüggő), arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy jó lenne-e, ha az állami adminisztrációk az eddiginél hatékonyabban tudnák kezelni és használni a polgárokról rendelkezésükre álló adatállományokat.

A fizikában – és más tudományágakban – tapasztalható adatlavina (az informatikában elterjedt kifejezéssel: a Big Data) a tudomány negyedik forradalmát hozta el – erről a forradalmi hullámról beszélt az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ma záruló debreceni vándorgyűlésén Szalay Sándor, a Johns Hopkins Egyetem professzora, a téma egyik legnagyobb nemzetközi szaktekintélye. Az adatrobbanás mibenlétére és következményeire vonatkozó kérdéseinkre Szalay professzortól kértük és kaptuk választ.

Újabb komoly „skalpot” hozott el a hazai informatika. A Fornax cégcsoport bár most nem az ágazat valamely nemzetközi díját nyerte el, ám mostani eredményük szakmai értékét mégis mérföldkőnek tartják.

Megkaptuk a Google Chromebook Pixelt, hogy nézegessük. Ez egy nagyon erősen laptopnak látszó eszköz, a Google saját „licitje” a csak böngészőt tartalmazó eszközök piacán, amely a totális nulláról most éppen nagyon gyorsan növekszik.

Régóta emészti a gondolat, hogyan lehet gondolatvezérléssel beketaminozott patkányok farkát csóválni? Most megtudhatja.

A vásárlók alig ismerik (és használják) az okostévéket „okossá” tevő funkciókat, és a helyzet a legfejlettebb államokban rosszabb, mint a kevésbé gazdag, de technikailag gyorsan felzárkózó államokban – erre a meghökkentő megállapításra jutott az a felmérés, amelyet ezer német és további hétezer más európai háztartásban végzett el a GFU piackutató szervezet.

Az ipari internet már most figyeli a gépek és rendszerek működését, de a jövőben a nemzetgazdaságok motorjává válhat a Big Data. A termelődő adathalmazok gyors kiértékelése ugyanis munkát, energiát, bürokráciát spórolhat meg eurómilliárdos nagyságrendben.

Tartsuk szabadságharcos hősnek vagy nemzetárulónak, nagy szolgálatot tett Edward Snowden azzal, hogy ráirányította a média és a nagyközönség figyelmét egy elsöprő erejű változásra.

Korszakalkotó javaslattal állt elő egy orosz médiavállalkozó az örök élet problémájának megoldására: nem a testet tenné alkalmassá különböző beavatkozásokkal a lélek tartósabb hordozására, hanem az emberi tudatot telepítené át olyan platformokra, ahol az élettartam az alkatrészek cseréjével vagy szoftverfrissítéssel könnyebben kitolható. Az ötletgazda viszonylag feszes útitervet szabott az elképzelés megvalósításához: szerinte 2045-re közöttünk járhatnak a „mesterséges tudathordozók”.

Mindenütt ugyanazt a pár újítást mutatják be, többnyire háztáji/barkács színvonalon – aki gyakran jár magyarországi innovációs kiállításokra, abban valószínűleg kialakul ez a sztereotip jellege ellenére realisztikus benyomás. Az idei Magyar Innovációs TechShow-nak is volt egy olyan hangulata, mintha egy másfél évtizeddel ezelőtti CeBIT valamelyik periferikus standján járnánk, régről ismerős találmányok és díszletek között, néhány elem azonban kilógott a megszokott képből.

Európa egyik legmodernebb informatikai infrastruktúrája működik Csillebércen.

Tíz éve nem fordult elő az Apple-lel, hogy csökkenő nyereségről adjon számot. Az idei első negyedévben azonban még így is a várakozások felett teljesített a számítástechnikai-infokommunikációs óriáscég, amely gáláns osztalékfizetésre készül.

Fizessen 25 ezer forintot vagy 100 eurót, és annak ellenére sem indul büntetőeljárás Ön ellen, hogy a számítógépéről bizonyíthatóan gyermekpornó-filmeket és -fényképeket továbbítottak.

A számítási felhő alkalmazása 2020-ig 957 milliárd euróval növelheti meg az összeurópai GDP teljesítményét és közel négymillió új munkahelyet teremthet. Brüsszelben a Régiók Bizottságában Bihary Gábor szocialista politikus tett jelentést az előnyökről és a hátrányokról.

Az már most látszik, hogy az okosóra lehet a holnap okostelefonja, az okos­szemüvegre viszont ennél is ígéretesebb karrier várhat: a tévét, a számítógépet, a projektort, a navigációt, meg persze a mobilt is leválthatja az eggyel távolabbi jövőben.

Ha módszereiben nem is, méreteit tekintve valószínűleg a legnagyobbak közé tartozik az a támadássorozat, amely miatt az egész világon lelassult vagy akadozik az internetforgalom a napokban. A jelenséghez alighanem érdemes lesz hozzászokni, a hálózat ugyanis egyelőre védtelen a hasonló szabotázsokkal szemben.

A pénztárgép-cseréről szóló jogszabályok újabb változata jelenik meg hamarosan, a technikai módosítással megkönnyítenék az átállást. A kormány szerdán dönthet a kereskedők ezzel kapcsolatos költségeinek kompenzációjáról.

Állandóan azt követelik a biztonsági szakemberek, hogy tudatosan, körültekintően kezeljük számítógépünket, mostanában pedig okostelefonunkat is. Úgy tűnik azonban, hogy ez lehetetlen, illetve életszerűtlen mennyiségű energiánkba kerül.

Új irányzat van kibontakozóban a középkategóriás kamerák piacán: jönnek a smart („okos”) fényképezőgépek, felélesztve a vitát, hogy van-e élet a kompakt mezőnyben a legfejlettebb kamerás mobilokon túl. A lehetőség mindenképpen ott van az első smart kamerákban, az okosságukon azonban még lenne mit fejleszteni.

„A sokasodó eredmények ellenére sem hiszem, hogy a tízéves munka során megfejtjük az emberi agy működését. Én már annak is örülnék, ha az én életem alatt az egéragy működését feltérképezhetnénk” – tette helyére Freund Tamás agykutató azt a hatalmas ívű, magyar részvételű, bő egymilliárd eurós uniós kutatóprogramot, amelynek indítását néhány nappal ezelőtt jelentették be.