"A magyar kormányzat képviselőiben sajnos nincs meg a probléma megoldásához szükséges elszántság" - olvasható a SoKo-munkacsoport Sólyom László államfőnek írt levelében.

Bár a Németországban megbízási szerződéssel dolgozó magyar cégeket is érintő SoKo-akciók másfél éve zajlanak, a német egészségbiztosítót eddig senki nem kérdezte meg, egyáltalán kell-e a magyar vállalkozásoknak ott járulékot fizetniük.

Németországban elbukott a magyar kormány álláspontja. A Müncheni Tartományi Főtörvényszék egy uniós iránymutatásra hivatkozva járulékcsalás vádjával letartóztatási parancsot adott ki egy ott dolgozó magyar vállalkozó ellen. Az ügy Strasbourgban folytatódhat.

A Szövetségi Munkaügyi Hivatal egy átiratban már 2004 augusztusában figyelmeztette a SoKo-akciót végrehajtó vámhatóságot: a rendelkezésre álló adatok nem elegendőek a magyar cégek kiszorítására Németországból.

A bajor egészségbiztosító szerint sem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük a Németországban vállalkozási szerződés keretében dolgozó magyar cégeknek. Jelenleg 26 magyar vállalkozó ellen folyatnak eljárást német ügyészségek, többek között tb-csalás gyanújával.

Bizottságosdi és diplomáciai levelezgetés helyett hathatós lépéseket várnak a kormánytól a németországi SoKo-akciókban érintett magyar cégek - olvasható a kormányfőnek írt nyílt levelükben.

A magyar vállalkozásokat is érintő munkaügyi és vámhatósági razziák a német kormány illetékese szerint egy-másfél éven belül nem állíthatók le, bár Németország is szeretne pontot tenni a SoKo Pannonia és a SoKo Bunda akciók végére.

A Fuldai Tartományi Bíróság jogerős határozata szerint jogellenes volt a házkutatás a Németországban dolgozó egyik magyar vállalkozás ottani telephelyén, a cég tulajdonosának lakásán és autójában.

Már évekkel a SoKo Pannonia akció megindítása előtt titokban adatgyűjtést kezdett egyes Németországban (is) tevékenykedő magyar cégekről az aacheni fővámhivatal kölni kirendeltsége.

Az Országgyűlés 117 igen, 149 nem és 13 tartózkodás mellett leszavazta a legfőbb ügyész interpellációra adott válaszát hétfőn a parlamentben.

A SoKo Bunda néven elhíresült, feketemunkával és más visszaélésekkel vádolt magyar vállalkozók elleni németországi, majd hazai razziák hetek óta izgalomban tartják a magyar közvéleményt. Ennek kapcsán mindenki elmondhatja, milyen gazul bántak vele a németek. Rádióműsorokban lehet panaszt emelni vélt vagy valós igazságtalanságok ellen, követség előtt lehet tiltakozni. Az ügyet így sokáig napirenden lehet tartani, csak éppen a megoldáshoz (és különösen a miértekhez) nem jutunk közelebb.

Közel száz Németországban korábban munkát vállalt dolgozó demonstrált a budapesti német nagykövetsége előtt pénteken, akik a német vámhivatal szerintük jogtalan, és drasztikus közelmúltbeli fellépései ellen tiltakoztak.

A Népszabadság értesülése szerint péntek délelőtt a Német Szövetségi Köztársaság Budapesti Nagykövetsége elé vonulnak a SoKo-Pannonia és a SoKo-Bunda fedőnevű német feketemunka-ellenes akciók magyar érintettjei.

Mélyen tisztelt Főszerkesztő Úr! A budapesti Német Nagykövetség újságjuk rendszeres olvasói közé tartozik, lapjuk általában arról ismert, hogy alapos és szakszerű beszámolókat közöl, akkor is, ha Németországról van szó.

Bár állítólag lezárult a feketemunkával vádolt, főként magyar cégek ellen Németországban indult akciósorozat, hétfőn este a helyi vámszervek újabb magyar alkalmazottakra csaptak le Münchenben. A SoKo Bunda hivatalosan véget ért, de a német vámszervek hétfőn este még egy utolsó, rendkívüli akciót hajtottak végre egy müncheni húsfeldolgozó-üzemben.

Nyolcvanhét magyar munkásra akarnak bírságot kiróni az egyik müncheni húsipari üzemben törvénybe ütköző munkavállalás címén - közölte kedden Barbara Hendricks német pénzügy-minisztériumi államtitkár.

Miután bilincsbe verték, napokig nem kapott ügyvédet. Családja két hétig azt sem tudta él-e még. Nyolc hónapig volt előzetes letartóztatásban, eközben a cége csődbe ment. Jelenleg munkanélküliként bujkál a SoKo-kommandó elől.

Diplomáciai vihart is kavart a magyar munkások elleni német ellenőrzés-sorozat és letartóztatások, amelynek megalapozottságát jól mutatja, hogy a hatóság most az egyik eljárás alá vont magyar cégtől kérte a tevékenységét szabályozó államközi egyezményt.

Német részről nem kívánták kommentálni azt a diplomáciai jegyzéket, amelyben a magyar kormány határozottan kérte a Németországban működő, az uniós és államközi szerződésekben rögzített jogokkal szabályosan élő magyar cégeket és munkavállalókat ért indokolatlan zaklatások megszüntetését. Ez utóbbi alatt a nagy port kavart "Bunda"-ügy értendő: a német hatóságok razziák során több személyt őrizetbe vettek, akiket azzal gyanúsítanak, hogy bűnszövetkezetet alkotva legalább 1500 magyart közvetítettek ki "olcsó munkaerőként" Németországba.