Brüsszel ismét elrecsegte, hogy a magyar rezsicsökkentés forrásokat von ki a közműszektorból, ami miatt elmaradnak a fejlesztések, pedig szerintük a verseny hozna stabil áresést. A Fidesznél bizonyára már fogalmazzák is a "brüsszeli bürokraták" újabb támadása elleni gyújtó hangú közleményt. A jelek szerint a brüsszeli bürokraták inkább a magyar baloldalra veszélyesek.

Nem igaz, hogy korábban nálunk voltak a legmagasabbak a lakossági energiadíjak, sőt az sem, hogy 2007-2009 környékén számottevően rosszabb lett volna az európai államok közötti helyezésünk, mint ma, a fideszes rezsiforradalom második évében.

Három nappal a választás előtt újabb rezsicsökkentést pendített meg a miniszterelnök. Egy kis kommunistázással fűszerezve - ahogy szokta.

A tervezett állami közműszolgáltatót övező állami szómágiában az is elhangzott, hogy a jövőben nem lesz különbség a nemzeti közműszolgáltató és más, egyetemes szolgáltatók árai között.

Az érvényben lévő képletek alapján október 1-jétől pont annyival csökken a gázszámlában lévő molekuladíj, mint amennyivel a hálózatok karbantartására fordítható tétel nő – tudatta lapunkkal a közműhivatal. A hálózatoknak azért jár több, mert esik a kereslet. Azt, hogy a gázért miért jár kevesebb, nem indokolták. 

Újból módosul a rezsiszámla kinézete - nyilatkozta Németh Szilárd fideszes rezsibiztos a Magyar Nemzetnek. Az ok az egyszerűsítés. Csakúgy, mint az elmúlt évben számtalanszor.

Már csak Bukarestet kell beérni ahhoz, hogy a Fidesz vágyainak megfelelően uniószerte Budapesten legyen a legolcsóbb a lakossági energia. Ehhez a gázdíjhoz hat, az áramhoz 2,5 százalékos csökkentés hiányzik. Szerbia uniós csatlakozása viszont további 50 százalékos áramdíjcsökkentést tenne szükségessé.

Az eleinte csak a számlázással foglalkozó nagy állami közműholding legkorábban a jövő év elején kezdené meg működését. A díjak tovább csökkenhetnek, de az érintettek zömével – ahogy ez már megszokott – nem egyeztetnek.

A rezsicsökkentés miatt esett, de még mindig pozitív az Elmű és az ÉMÁSZ nyeresége. A két német hátterű áramszolgáltató fokozta beruházásait.

Július elejétől hét megye közel ezer településén leállt a kéményseprés, mert a szolgáltatók úgy látják, hogy képtelenség kigazdálkodni a rezsicsökkentés miatt kieső bevételeket. A kánikula kellős közepén bejelentett döntés nem rázta meg a közvéleményt, de még az ellenzéket sem, hisz a magyar családok egyébként sem szívesen látják a kéményseprőket. Pedig a rosszul karbantartott kémény miatt egyre több ember hal meg, vagy kerül veszélyes helyzetbe az országban.

Egyetlen vállalkozás végezheti majd a közműcégek számlázási rendszerének auditálását: a szakmában terjengő hírek szerint csak a Hunguard Kft. felelhet meg azoknak a követelményeknek, amelyeket Németh Szilárd fideszes rezsibiztos terjesztett a Ház elé a közműszolgáltatók számlázási „auditja” kapcsán.

A fogyasztóvédelmi hivatal nem adja fel: a Kúriához fordul. A hivatal a nem megfelelő számlakép miatt bírságolta meg a szolgáltatót, de elvesztette a pert.

Meglepetésre nem Gyimesi László önkormányzati képviselő lett a Fidesz-KDNP szegedi polgármester-jelöltje, hanem Kothencz János, a szeged-csanádi egyházmegye gyermek- és ifjúságvédelmi főigazgatója, a Lakótelepi Emberek Érdekvédelmi Társulása elnevezésű civil szervezet elnöke.

Az általunk megkérdezett érintett energiacégek közül mindössze egy adott konkrét választ kérdésünkre, miszerint mely társaság fogyasztóvédelmi referensképzési tanfolyamára íratták be munkatársaikat.

A kéményseprők mégis reménykednek a kormányzati támogatásban, ezért korábbi fenyegetéseik ellenére ma is felveszik a munkát az ország hét megyéjében.

Hét megye 842 településén dobta be a törülközőt a kéményseprő cég, mert nem tudják olyan olcsón elvégezni a munkát, mint amit a rezsicsökkentés okán megszületett jogszabály és hatósági ár rájuk kényszeríti. A települések nem maradhatnak kéményseprés nélkül, s ha az illetékes önkormányzatok nem találnak céget a feladatra, akkor a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság dolga kijelölni az új szolgáltatót