Mint arról korábban beszámoltunk, a megyei fogyasztóvédők elsőfokú határozata még kifogásolta, hogy az Elmű a számláján lévő rezsibokszot nem a Magyar Közlönyben megjelent kötelező számlakép „látható” narancssárga háttérszínével emelte ki. (Lapunk a kötelezőként előírt mintán több mint száz helyesírási, nyelvtani, nyelvhelyességi hibát azonosított.)
Ám néhány napra rá Németh Szilárd azt nyilatkozta: „még mielőtt bárki megjegyezné”, egyáltalán nem fontos, hogy pont narancssárga legyen a háttér; az a lényeg, hogy a kiemelés színes legyen. Ezután a képviselővel elvileg kapcsolatban nem álló fogyasztóvédő hatóság a narancssárga számlaszín fájó hiányára figyelmeztető pontot visszavonta, és a nyolcmilliós bírságot 7,5 millióra csökkentette. Ám a betűméret tárgyában hajthatatlan maradt: „az, hogy a számlaképrendeletben a betűméret pontosan nem került meghatározásra, nem jelenti azt, hogy a szolgáltató figyelmen kívül hagyhatja a jogalkotó azon szándékát, hogy a kiemelt mezőben található információkat ne csak a szín, de a betűméret kiemelésével is figyelemfelkeltőbbé tegye” – fogalmaz a hatóság, amely szerint ezzel sérült a fogyasztók tájékoztatáshoz való joga.
A rendelet tavaly február 4-én jelent meg a Magyar Közlönyben azzal, hogy február 19-én már minden energiaszámlának így kell kinéznie. Az Elmű – a többiekhez hasonlóan – a kormánynak azonnal jelezte: a rezsiboksz kivételével már addig is feltüntettek minden frissen előírt adatot. Az új előírás viszont ezeket jelentős mértékben átrendezi. Ennek nyomdai átültetésére legalább 63 napot kértek, amihez részletes ajánlatokat is csatoltak. A rezsiboksz fele, vagyis hogy az ügyfél az Orbán-kormánynak hála az adott hónapban mennyit takarított meg, rögtön a hatálybalépés után megjelent számlájukon; másfél hónapra rá a január 1-től göngyölt megtakarítás összege is. Mivel azonban február 19-én az Elmű-számla nem száz százalékban felelt meg a két héttel azelőtt hozott verdiktnek (amit a cég sem vitatott), az NFH megállapította a jogsértést, és a fokozatos bevezetést enyhítő körülménynek értékelve végül a 7,5 milliós bírságot ítélte kellően visszatartó erejűnek.
A bíróság részint megállapította, hogy az NFH hatáskör híján önmagában a számlaképrendelet betartását nem vizsgálhatja. A fogyasztók tájékozódási jogát igen, de csak a tényállás jogszerű feltárásával. Eljárásukban ugyanakkor nem vették kellő súllyal figyelembe, hogy a rezsibokszon kívül az addigi számla is minden adatot tartalmazott. Ellenben abból indultak ki, hogy a cégek jogot sértettek. Az NFH egyedi panaszra is léphet, de mint megjegyzik, a számlakép kapcsán ilyenre nem merült fel adat.
A hivatalt új eljárás lefolytatására kötelezték, amihez adtak némi iránymutatást is. Pusztán azért, ha a cég nem tartotta be rögtön és teljes körűen a számlaképrendeletet, az NFH nem szabhat ki bírságot. Viszont érdemben vizsgálnia kell, mi az a lényeges adat, amitől így a fogyasztók időlegesen elestek. Ebbe, mint arra a bíróság figyelmeztet, a betűméret nem számít bele, mert az a fogyasztók tájékoztatását „egyáltalán nem befolyásolja”. Figyelembe kell venni viszont a nyomtatás objektív technikai akadályait. „Nyilvánvalóan eltúlzott szankciót elrettentő vagy más célok érdekében nem lehet kiszabni” – fogalmaz a bíróság.
Az ítélet kapcsán, a nem egységes bírósági gyakorlatra is tekintettel az NFH a Kúria felülvizsgálatát kezdeményezi – tájékoztatta lapunkat Fülöp Zsuzsanna, a hatóság szóvivője. Az Elművel azonos csoportba tartozó ÉMÁSZ a rá kirótt négymilliós büntetés miatt szintén bírósághoz fordult, amit információink szerint az Elműhöz hasonlóan megnyert. Itt az események már előbbre járnak: a fogyasztóvédők első fokon újból elmeszelték az ÉMÁSZ-t tavaly tavaszi számlaképe miatt, amely ismét az NFH asztalán pihen. Értesüléseinket az Elmű-ÉMÁSZ-nál nem kívánták kommentálni.
Mint arról korábban beszámoltunk, a többi közműcég per nélkül befizette a rá kirótt, hasonló nagyságrendű bírságot.
