Az Egyesült Államokban élő 34 éves Erik G. Sorto az első ember a világon, aki az agyába épített eszköz segítségével irányít egy robotkart.

3D nyomtatással készült eszközzel mentették meg három kisfiú életét amerikai orvosok.

Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) is állást foglalt az orvosegyetemek esetleges önállósításáról, illetve összekényszerítéséről szóló polémiában. A testület amellett érvel, hogy a képzés sajátosságai négy önálló orvos-egészségtudományi szakegyetem kialakítása mellett szólnak.

Hajmeresztő elképzeléssel állt elő egy olasz idegsebész: agyhalott donorok testrészeit "varrná össze" két év múlva. Igen, a fejüket is.

A Big Data módszere forradalmasíthatja az orvostudományt. Londonban 1600 szív adatait táplálták komputerekbe, hogy jobban megértsék a szívbetegségeket.

Egy magyar származású svéd kutató által vezetett csoport elkészítette az első, élő baktériumról készült röntgenképet.

Nem kapott inzulint egy négyéves, cukorbeteg kislány Németországban, mivel szülei alternatív gyógymóddal akarták kezelni. A kislány 2009-ben meghalt, a szülők a mai napig állítják: ők mindent jól csináltak.

Nyakunkon az influenzaszezon, aki pedig lemaradt arról, hogy időben beoltassa magát, nem tehet mást, mint reménykedik abban, hogy elkerüli a járvány. A valóság ugyanakkor az, hogy a fertőzés elsődleges útja a kézen keresztül vezet, így védekezni leghatékonyabban fertőtlenítéssel lehet.

Pár nappal a születése után két ember életét mentette meg egy kislány. Nagy-Britannia legfiatalabb szervdonorának veséit, illetve máját használták fel. A kislány nevét nem hozták nyilvánosságra, mindössze annyit tudni, hogy a londoni Hammersmith Kórházban született 2014 közepén.

A gének és a szerencse határozza meg az ember sorsát, állítja a 93 éves Varró Vince belgyógyász professzor, aki Az én huszadik századom zárójelentése címmel írt könyvet. Zsidó származásúként megélte az antiszemitizmus erősödését, túlélte a munkaszolgálatot, eleven emlékei vannak a Rákosi-korszakról, 1956-ról, az 1989-es rendszerváltásról. Életútja, teljesítménye és kora alapján megengedi magának, hogy egyéni és egyedi véleménye legyen a dolgokról.

Mindenki álmodik. Az álmokat azonban egyetlen pillanat alatt el lehet felejteni, hiszen nem az a funkciójuk, hogy felidézzék azokat. Az idegrendszer számára igen megterhelő lenne, ha minden héten több órányi álomra kellene emlékeznünk – mondja a szakember.

Ausztrál sebészek a világon először halott szívet – nem is egyet, mindjárt hármat – ültettek be betegekbe.

Egy svéd nő írta be magát azzal az orvostudomány nagykönyvébe, hogy úgy szült gyermeket, hogy nem volt méhe.

Fejen viselhető, szuperérzékeny agyszkennert fejleszt a GE – a sisak pozitronemissziós tomográfiával (PET) forradalmasíthatja az agyi képalkotást.

Az idei orvosi (élettani) Nobel-díjat egy brit és két norvég tudós kapta – jelentették be Stockholmban, a Karolinska Intézetben. John O'Keefe, a University College London kutatója és egy a Trondheimi Tudományos és Műszaki Egyetemen dolgozó norvég házaspár, May-Britt Moser és Edvard I. Moser az agyunkban működő helymeghatározó rendszert alkotó sejtek felfedezésért kapta a díjat.

Mintegy száz hellyel javította előző évi pozícióját a budapesti Semmelweis Egyetem az élet- és orvostudományi területen felállított nemzetközi egyetemi rangsorban.

Az emberi agy képes az Alzheimer-kor néhány korai elváltozásának kompenzálására – jelent meg a Nature Neuroscience lapban.